Nem zárható ki a kiegészítő védelemből valamely személy, ha kizárólag az érintett tagállam joga szerinti büntetési tétel alapján nyer megállapítást, hogy „súlyos bűncselekményt követett el”. A kiegészítő védelmi jogállás iránti kérelmet elbíráló nemzeti hatóságnak vagy bíróságnak a szóban forgó egyedi ügy sajátos körülményeinek teljes körű vizsgálatát követően kell megítélnie a bűncselekmény súlyosságát – áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.
A C‑369/17. sz. ügyben hozott ítélet – Shajin Ahmed kontra Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal
Shajin Ahmed afgán állampolgárt 2000‑ben menekültként ismerték el Magyarországon azzal az indokkal, hogy a származási országában üldöztetésnek volt kitéve. A vele szemben később Magyarországon indult büntetőeljárásban S. Ahmed kérte az afgán konzulátus teljes körű tájékoztatását helyzetéről. Mivel a magyar hatóságok úgy ítélték meg, hogy a védelem iránti kérelemből, amelyet S. Ahmed önkéntesen intézett a származási országához, arra lehet következtetni, hogy az üldöztetés veszélye megszűnt, 2014‑ben visszavonták S. Ahmedtől a menekült státuszát.
2016‑ban, egy új közigazgatási eljárás keretében1 a magyar hatóságok S. Ahmed kérelmét mind a menekült jogállás, mind pedig a kiegészítő védelem elismerése tekintetében elutasították, a visszaküldés tilalma fennállásának megállapítása mellett. A kiegészítő védelmet konkrétan a – menekültekről szóló uniós irányelvet2 átültető – menedékjogról szóló magyar törvény szerinti kizáró ok fennállása miatt nem lehetett elismerni S. Ahmed számára, nevezetesen olyan „súlyos bűncselekmény” elkövetése miatt, amelyre a magyar jog ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés‑büntetés kiszabását rendeli.
S. Ahmed a magyar bíróságok előtt megtámadta ezen elutasító határozatot, és azt állította, hogy a nemzeti szabályozás a mérlegelés lehetőségét vonja el a kérelmét elbíráló közigazgatási szervektől, valamint a közigazgatási határozatok törvényességi felülvizsgálatát végző bíróságoktól, holott az irányelvben3 szereplő, „súlyos bűncselekményt követett el” kifejezés a szóban forgó egyedi ügy összes körülménye mérlegelésének kötelezettségét jelenti.
Az ügyben eljáró Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (Magyarország) azt kéri a bíróságtól, hogy e kifejezést – mint a kiegészítő védelemre való jogosultság kizáró okát – értelmezze. E bíróság különösen arra kíváncsi, hogy a bűncselekmény súlyossága meghatározható‑e kizárólag az adott bűncselekmény érintett tagállam joga szerint meghatározott büntetési tétele alapján.
A mai napon kihirdetett ítéletében a Bíróság legelőször is rámutat arra, hogy az irányelvből az következik, hogy az uniós jogalkotó egységes jogállást kívánt létrehozni a nemzetközi védelemben részesülő valamennyi személy részére, és hogy a kizáró okokat illetően a menekültekre irányadó szabályokat vette alapul annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben kiterjessze azokat a kiegészítő védelemre jogosult személyekre.
A Bíróság ezt követően emlékeztet azon ítélkezési gyakorlatára4, amely szerint a valamely személy menekültként való elismerésének kizárására vonatkozó határozatot az egyedi ügyre jellemző, valamennyi sajátos körülmény teljes körű vizsgálatának kell megelőznie, és az nem hozható meg automatikusan. E követelménynek a kiegészítő védelmi jogállás elismerésének kizárására vonatkozó határozatokra is alkalmazhatónak kell lennie.
E feltételek mellett a Bíróság megállapítja, hogy még ha a nemzeti büntetőjog szerinti büntetési tétel kritériuma különös fontossággal is bír a kiegészítő védelem elismerésének kizárását igazoló bűncselekmény súlyosságának megítélése tekintetében, az érintett tagállam illetékes hatósága csak azt követően hivatkozhat e kizáró okra, hogy minden egyes esetben értékelte a tudomására jutott konkrét tényeket annak meghatározása érdekében, hogy van e nyomós ok annak feltételezésére, hogy az érdekelt személy – aki egyebekben megfelel a kért jogállás megszerzésére vonatkozó szempontoknak – által elkövetett cselekmények e kizáró ok hatálya alá tartoznak.
E körülményekre tekintettel a Bíróság azt a következtetést vonja le, hogy az uniós joggal ellentétes azon tagállami jogszabály, amelynek értelmében kizárólag az adott bűncselekmény nemzeti jog szerint meghatározott büntetési tétele alapján úgy kell tekinteni, hogy a kiegészítő védelmet kérelmező személy „súlyos bűncselekményt követett el”, ami kizárhatja, hogy e védelemben részesüljön. A kiegészítő védelem iránti kérelmet elbíráló illetékes nemzeti hatóság vagy bíróság feladata, hogy a szóban forgó egyedi ügy valamennyi sajátos körülményének teljes körű vizsgálatát követően értékelje a szóban forgó bűncselekmény súlyosságát.
_________________________________________________________________________________
1A menekült jogállásának visszavonását követően S. Ahmed újabb kérelmet nyújtott be a menekült jogállás és a kiegészítő védelem elismerése iránt, Ezt követően ezen elutasító határozattal szemben felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az illetékes magyar bírósághoz, amely helyt adott e kérelemnek, és új közigazgatási eljárás lefolytatására kötelezte az illetékes hatóságokat.
2A harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13‑i 2011/95/EU európai parlament és tanácsi irányelv (HL 2011. L 337., 9. o.; helyesbítés: HL 2017. L 167., 58. o.).
3Az irányelv 17. cikke (1) bekezdésének b) pontja (a kiegészítő védelemre való jogosultság kizáró okai).
4A Bíróság 2010. november 9‑i B és D ítélete (C‑57/09. és C‑101/09. sz. egyesített ügyek).
