A nemzeti alkotmány teszi lehetővé, hogy részt vegyünk az európai integrációban – hangsúlyozta az igazságügyi miniszter a precedens.mandiner.hu portálon pénteken megjelent interjúban.
Az Európai Unió 28 tagállamának nemzeti alkotmánya teszi lehetővé az együttműködést, ezért hiba a föderális Európa támogatóinak részéről az, amikor fékező erőként tekintenek a nemzeti alkotmányokra – mondta Trócsányi László.
Kitért arra is: az alaptörvény hetedik módosítását már korábban szerette volna elfogadtatni, holott nem nagy híve a gyakori alaptörvény-módosításoknak. Az alkotmányok stabilitását alapvetően fontos értéknek tartja, ellenben – mint mondta – egy túl merev alkotmány meggátolja a szükséges változtatásokat.
“Fontos kiemelni az alkotmányos identitás terminológiáját is, amelyet mi helyeztünk az európai jogásztársadalom napirendjére. Ez a fogalom és a hozzá kapcsolt értékek garantálják azt, hogy alaptörvényünk egyfelől nemzeti, másrészt alkotmányjogi védelmet is kap. Az alkotmányos identitás kifejezést azóta annyira felkapták, hogy manapság már több ország alkotmánybírósága döntéseiben komoly érvrendszert sorakoztatott fel a fogalom elismertetése érdekében” – fogalmazott Trócsányi László.
Azzal kapcsolatban, hogy megjelent az igény az alkotmányos identitás és szuverenitás védelmére, a miniszter hangsúlyozta: az Alkotmánybíróságnak elvi jelentőségű ügyekben kell erőt mutatnia, amelyek “az alkotmányos identitásunkkal összefüggenek”.
A közigazgatási bíróságokkal kapcsolatban Trócsányi László elmondta: a közigazgatási bíráskodásnak van egy olyan specifikuma, amely igényli, hogy elkülönült rendszerben épüljön ki ez a szakma és intézmény. “A közigazgatásnak és a közigazgatási bíráskodásnak a politika alakításában is részt kell tudnia venni”. Ehhez a közigazgatási joggyakorlatnak is fel kell nőnie egy bizonyos színvonalra, úgy, ahogyan ez megvalósul például Németországban, Franciaországban vagy Ausztriában.
A közigazgatási legfelsőbb bíróság székhelyével kapcsolatos törvényjavaslatot várhatóan novemberben terjeszti a kormány az Országgyűlés elé – közölte. Emlékeztetett arra, hogy Esztergom városa hozott egy önkormányzati határozatot, melyben felajánlja, hogy ott legyen az új felsőbíróság központja.
“Ez szép kihívás elé állítaná a várost. Ez azonban nem lenne egyedi eset Európában, hisz sok uniós tagország is vidékre helyezi az igazságszolgáltató szerveit. A magam részéről támogatni fogom, hogy Esztergom súlyát megadjuk, s újfent napirendre kerüljön a város neve az igazságszolgáltatás kapcsán” – mondta a miniszter.
Az interjút Orbán Balázs rovatvezető, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára készítette.
