A továbbfejlesztett schengeni információs rendszer hozzájárul a terrorizmus, a határon át nyúló bűnözés, és a szabálytalan bevándorlás elleni határozottabb uniós fellépéséhez. Az Európai Parlament szerdán három rendelettervezetet fogadott el, amelyek az európai határigazgatás és határbiztonság leggyakrabban használt információs rendszerét: a schengeni információs rendszert (SIS) teszik naprakésszé.
Az új szabályozás az alábbi újdonságokat tartalmazza:
- figyelmeztetés, ha a rendszer súlyos bűncselekmény vagy terrorizmus miatt körözés alatt álló személyt észlel;
- a nemzeti hatóságoknak kötelező megosztaniuk a terrorista akciók részleteit a többi tagállammal;
- megelőző célú figyelmeztetés olyan gyerekekre, akiknél fennáll annak a kockázata, hogy elrabolják őket (elsősorban saját szüleik), valamint veszélyben forgó kiszolgáltatott személyekre; és
- figyelmeztetés a kiinduló országba való visszaküldésre vonatkozó döntésre, ha a rendszer olyan nem uniós állampolgárságú személyt észlel, aki jogszerűtlenül tartózkodik az Európai Unióban és akinek ügyében megszületett már ez a döntés.
A schengeni információs rendszerhez jelenleg a határőrök, a rendőrség, a vámőrség, és az igazságszolgáltatási és bevándorlási hivatalok férhetnek hozzá. A reform következtében ezentúl az Europol is látja majd a rendszer figyelmeztetéseit. A munkájukhoz kapcsolódó figyelmeztetésekhez az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség is hozzáfér majd.
A jelentéstevő szerint
„A schengeni információs rendszer a határőrök és a bűnüldöző hatóságok számára az európai információcsere gerincét jelenti. A reform felkészíti a rendszert a jövőre, megerősíti a biztonságot, és biztosítja a szabad mozgást. A SIS eddig is a legnagyobb, leggyakrabban használt, legjobban kiépített adatbázis volt Európában, és ez így is marad, azonban ezentúl még nagyobb biztonságot biztosít az európaiak számára” – mondta Carlos Coelho portugál néppárti képviselő.
„A tagállamok közötti információcsere hiányában egy harmadik ország állampolgára, akinek el kellene hagynia az EU-t, egyszerűen elkerülheti a távozást, ha átmegy egy másik uniós tagállamba. A visszaküldésnek hatékonyabban kellene működnie, ellenkező esetben nehéz lesz fenntartani a segítségünkre szoruló menedékkérők iránti jóindulatot” – fogalmazott a holland néppárti Jeoren Lenaers.
A következő lépések
A határellenőrzéssel kapcsolatos szabályokat 530 szavazattal, 50 ellenszavazat és 66 tartózkodás mellett; a rendőrségi és igazságszolgáltatási együttműködésről szóló szabályokat 555 szavazattal, 67 ellenszavazat és 20 tartózkodás mellett; a jogszerűtlenül az Unióban tartózkodó, nem uniós országból származók visszaküldéséről szóló szabályokat pedig 500 szavazattal, 103 ellenszavazat és 41 tartózkodás mellett fogadta el a Parlament.
Az új szabályokról nem hivatalosan már júniusban megállapodott a Parlament és a Tanács tárgyalódelegációja; a parlamenti hivatalos döntést követően most a Tanács hivatalos jóváhagyására van szükség.
Háttér
A schengeni információs rendszert 1995-ben hozták létre azt követően, hogy a schengeni övezeten belül megszűntek a belső határok. A rendszer továbbfejlesztett változatát (a SIS II) 2006-ban alkották meg, de csak 2013-ban kezdett el működni. Jelenleg Európa-szerte 30 országban használják, és adatait 2017-ben ötmilliárdszor kérték le.
