Amennyiben a büntetőeljárás vádemelés utáni szakaszában nem merülnek fel aggályok sem a bizonyítékok megismerhetősége, sem a megalapozott gyanú megállapítása körében, akkor sem sérül a pártatlan bíróhoz való jog akkor, ha az előzetes letartóztatás kérdésében a vádemelést követően döntést hozó bíró az ügy érdemében is eljár – szögezi le az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz elutasító IV/3120/2015. számú határozatában.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Fővárosi Ítélőtábla ítélete és a Kúria végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt.
Az indítványozót több bűncselekmény miatt bűnösnek mondták ki az eljáró bíróságok és vele szemben halmazati büntetést szabtak ki. A támadott ítélet egy bűncselekmény minősítését, illetve a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját megváltoztatta.
A döntéssel szemben az indítványozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyet a Kúria végzésével elutasított. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában többek között arra hivatkozott, hogy a másodfokon eljáró bírói tanácsban olyan bíró vett részt, aki ügyében a vádemelést megelőzően is eljárt, illetve a Kúria végzésével összefüggésben azt sérelmezte, hogy abban olyan bíró vett részt, aki az elsőfokú ítélet meghozatala után, az előzetes letartóztatás meghosszabbítása ellen benyújtott fellebbezés elutasításáról rendelkező végzés meghozatala során is jelen volt. Az indítványozó mindezek miatt a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogának sérelmét állította.
Az Alkotmánybíróság először is azt állapította meg, hogy a büntetőeljárás vádemelés utáni szakaszában nem merülnek fel aggályok sem a bizonyítékok megismerhetősége, sem a megalapozott gyanú megállapítása körében, ezért nem sérül a pártatlan bíróhoz való jog akkor, ha az előzetes letartóztatás kérdésében a vádemelést követően döntést hozó bíró az ügy érdemében is eljár. Másodsorban kimondta, hogy az érintett bírónak az elsőfokú bíróság egyesítő végzése, majd ezt követően az elsőfokú ítélet felülbírálatában való részvétele nem hozható összefüggésbe a pártatlan bíróhoz való joggal. Végezetül arra a következtetésre jutott, hogy ha az adott ügyben megállapítható, hogy a jogerős döntést olyan bírói tanács vizsgálta felül, amelyben egyetlen taggal szemben sem merült fel az adott kizárási ok, akkor azt úgy kell értékelni, hogy a felülvizsgálat következtében sor került a jogsérelem orvoslására. Jelen ügyben a Fővárosi Ítélőtábla döntését a Kúria felülvizsgálta, a felülvizsgálat során eljárt bírók vonatkozásában nem merült fel az indítványozó által problematizált kizárási ok és a Fővárosi Ítélőtábla döntésének a meghozatalakor irányadó bírói gyakorlat szerint az eljáró bírók kizártsága sem állt fenn.
