Környezetbarát hitelek népszerűsítésével indítja az évet a Magyar Nemzeti Bank, mellyel tőkekövetelmény-kedvezményt kaphatnak a hazai hitelintézetek a 2020. január 1. és 2023. december 31. között nyújtott zöld lakáscélt szolgáló hitelekre. De mi számít zöldnek? Milyen támogatásról van szó? Kik járnak jól a új rendelkezésekkel?
Az ökotermékek, szelektív hulladékgyűjtés és sok más energiatakarékos módszer mellett a környezeti fenntarthatóság kérdése a pénzügyi piacot sem kerülhette el. Talán nem is gondolnánk, de Magyarországon az épületállomány felelős az energiafelhasználás közel 40 százalékáért, s közben a hazai épületek műszaki és hőtechnikai állapota nagyon elavult. A Magyar Energiahatékonysági Intézet tanulmánya szerint az energetikai korszerűsítésre a vidéki családi házban élőknek lenne a legnagyobb szüksége, s a különösen szennyező vegyes tüzelésű kazánok népszerűségének ismételt növekedése aggasztó. A Magyar Nemzeti Bank „Lakossági zöld hitelezés bevezetése Magyarországon” című kiadványában átfogó tájékoztatást ad egy átmeneti, 4 éves (idén induló) programról, mely a zöld ingatlanok vásárlását és felújítását támogatná a koncepció szerint. Felmerül a kérdés, hogy mi számít zöldnek és milyen támogatásról van szó, és leginkább kik járnak jól a készülő rendelkezésekkel?
A zöld hiteltermék fogalmának megalkotásához az Európai Bizottság előzetesen egy szakértői csoportot hozott létre, mely 2019 júniusában közzétette Taxonómia szakjelentését, ami gazdasági tevékenységek egy listájához igazítja a definíciót. Az MNB ennek eredményeit alapul véve alkotta meg a maga „zöld lakáscél” fogalmát, és a kedvezmény alapjául szolgáló hitelcélokat egyrészt lakások és lakóépületek felújításában, másrészt új lakások építésében és vásárlásában jelölte meg. Mindkét hitelcélnál meg kell felelni egy meghatározott mértékű energiahatékonysági kritériumnak. A lakások és lakóépületek felújításánál meg kell különböztetni a jelentős és az önálló felújítást. Jelentős felújítás alatt a határoló szerkezetek összes felületének legalább a 25%-át érintő felújítást kell érteni. Új lakások építését és felújítását az MNB egyben kívánja kezelni, és minimum „BB” energetikai minősítést követel meg a finanszírozandó ingatlanok esetében, s ezen kívül magasabb kedvezményt kíván nyújtani a „BB” minősítésnél jobb besorolású ingatlanokra.
Maga a kedvezmény elsősorban a hitelt folyósító bankokat érinti, akik olyan mértékű tőkekövetelmény-kedvezményt kapnának, ami elég ahhoz, hogy ösztönözze őket az energiahatékony kihelyezések növelésére, ugyanakkor nem jelent túlzott kockázatvállalást sem a részükről. A kedvezmény mértéke a finanszírozott ingatlan korszerűsítése esetén a hitelösszeg 5 százaléka lenne, akárcsak adásvételnél és építésnél is, ha az ingatlan “BB” energetikai besorolású. Ha viszont, ha az épület legalább “AA” minősítésű, akkor már 7 százaléknyi kedvezményre jogosult az adott hitelintézet.
Az MNB szerint a tőkekövetelmény-kedvezmény miatt a bankoknál csökken a zöld hitelekre képzendő tőke nagysága, így mérséklődik a hitelezés forrásköltsége is. A zöld hitelek alacsonyabb hitelkockázata jelenleg csak egy erős feltételezés, a nemzeti bank egy 4 éves időszakot talál arra alkalmasnak, hogy mindez kiderüljön. Feltételezhető továbbá az is, hogy a bankok a zöld hitelek kapcsán alacsonyabb kockázati költséggel számolhatnak, a hitelekkel érintett lakások alacsonyabb rezsiköltségére is tekintettel. Az MNB arra is felhívja a figyelmet, hogy a jövőben várhatóan nagyobb elvárás lesz a bankokkal szemben a fenntarthatósági szempont. A zöld hitelezés másik kedvezményezettje a kölcsönt felvevő adósok lesznek, akik a hitellel kamatkedvezményhez jutnának.
Habár a program elsődleges célja, hogy a hazai pénzügyi intézmények lényegesen erőteljesebben járuljanak hozzá a klímaváltozás kockázatainak csökkentéséhez, van azonban egy másik szándéka is a nemzeti banknak a zöld tőkekövetelmény-kedvezmény nyújtásával. Az MNB nem titkolt további célja ugyanis, hogy megfelelő információt kapjon a hitelezéssel érintett ingatlanok energetikai jellemzőiről, illetve felújítás esetén az adott felújítási intézkedés fajtájáról. Az ingatlanok energetikai állapota jelenleg megállapítható az energetikai tanúsítványokban, azonban a bennük lévő adatok a hitelezés során – annak ellenére, hogy ezek a tanúsítványok jellemzően bekérésre kerülnek a bank által – nem kerülnek rögzítésre, illetve nem jelentenek lényeges szempontot a kockázatértékelésnél. Érdekes megállapítás, hogy az adósok jelenleg a személyi kölcsönöknek kb. a harmadát veszik fel lakásfelújítási célra, ám a felújítások jelentős része nem eredményezi az energiahatékonyság javulását. Ezek a beruházások ugyanis többnyire esztétikai jellegű javítások vagy pl. fürdőszoba felújítás. Az MNB javaslata szerint a zöld tőkekövetelmény-kedvezményben csak azok a hitelintézetek részesülhetnek, melyek a zöld adatszolgáltatást is teljesítik az MNB felé.
A lakáscélú zöld tőkekövetelmény-kedvezmény mellett van egy másik környezetvédelmet érintő program, mégpedig a zöld jelzáloglevelek kibocsátásának ösztönzése. Olyan kötvényekről van szó, melyeknél a bevont forrást zöld projektekre fordítják. A zöld jelzáloglevelek egyelőre kis mennyiségben vannak jelen a piacon, ám a számuk meglehetősen gyorsan növekszik. A zöld kötvény legfontosabb haszna maga a finanszírozott zöld projekt, és pénzügyi előnye mellett a legfontosabb hozadéka az lehet, hogy a teljes zöld pénzügyi szegmens beindítására képes. Tény ugyanakkor, hogy kellő ügyfélbázis és fogyasztói kereslet nélkül nem valósítható meg a zöld pénzügyi szegmens fejlesztése. Az MNB kiemelten fontosnak tartja a háztartásokat, a vállalkozókat, a kkv-kat mind rábírni egy tudatos pénzügyi magatartásra, mely a környezeti fenntarthatóságot tartja szem előtt. A lakosság klímaváltozással és környezeti problémákkal kapcsolatos tájékozottsága jelenleg nem megfelelő, számos kormányzati és oktatási feladat várat még magára ennek kapcsán. Az MNB feladata pedig, hogy a pénzügyi kultúrát ezeknek a környezetvédelmi szempontoknak az előtérbe helyezésével erősítse és a pénzügyi tudatosságot fejlessze.
Az MNB az idei év során partnereivel együttműködve tervezi a zöld vállalti hitelezésre vonatkozó javaslatcsomag kidolgozását is. Ezen felül a nemzeti bank több intézkedést is tervez a klímaváltozásból és egyéb környezeti anomáliákból fakadó kockázatok mérésére és csökkentésére.
