Az Állami Számvevőszék befejezte a Néprajzi Múzeum és a Szépművészeti Múzeum ellenőrzését. Az ÁSZ megállapította, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányító szervi feladatellátása mindkét múzeum esetében szabályszerű volt. A belső irányítási rendszer a Néprajzi Múzeumnál nem, a Szépművészetinél azonban megfelelően biztosította a szabályszerű, átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználást. A pénzügyi gazdálkodás mindkét intézménynél, a vagyongazdálkodás azonban csak a Néprajzi Múzeumnál volt megfelelő; a Szépművészetinél a mérlegek nem a valós helyzetet tükrözték. Az ellenőrzés megállapította, hogy egyik múzeum sem épített ki megfelelő védelmet a korrupciós veszélyekkel szemben, és gazdálkodásukban nem támasztották alá mérhető célok a közpénzfelhasználás eredményességét.
Magyarország Alaptörvénye szerint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. A központi alrendszer részét képező múzeumok alapvető rendeltetése a közfeladatok ellátásának biztosítása, ennek keretében a kulturális örökséghez tartozó javak védelme, őrzése és a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele.
Az Állami Számvevőszék 2016-ban és 2017 első negyedévében elvégezte mind a 19 megyei hatókörű városi múzeum ellenőrzését, melynek tapasztalatairól ide kattintva olvashat egy összefoglaló elemzést. Az országos hatókörű Magyar Nemzeti Múzeum értékelését az ÁSZ idén júliusban zárta le; az ellenőrzés megállapításairól itt tájékozódhat.
A Néprajzi Múzeum ellenőrzése
A Néprajzi Múzeum 1947-ben jött létre a jogelőd Nemzeti Múzeum 1872-től működő Etnográfiai Osztályának önálló intézménnyé válásával. A Néprajzi Múzeum országos hatókörű költségvetési szerv, amely laptevékenysége keretében végzi a gyűjtőkörébe tartozó kulturális javak (tárgyi, képi, írásos, hang- és egyéb forrásanyag) és az ezekhez kapcsolódó kulturális értékkel bíró információk felkutatását, gyűjtését, őrzését, nyilvántartását, kezelését, állagmegóvását és védelmét, valamint tudományos feldolgozását, s a tudományos eredmények közzétételét. Fenntartja és fejleszti a néprajztudomány központi archívumát, továbbá gyűjtőköréhez kapcsolódó nyilvános szakkönyvtárat működtet. A Néprajzi Múzeum irányítószerve 2012. május 13-ig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, ezt követően az Emberi Erőforrások Minisztériuma volt.
Az ellenőrzés megállapította, hogy az irányító szerv szabályszerűen gyakorolta az alapítói, a munkáltatói, valamint az egyéb felügyeleti, ellenőrzési jogosultságokat.
A belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése nem volt szabályszerű. A kockázatkezelési rendszert kialakították, azonban azt a 2013. év kivételével nem működtették. A kontrolltevékenységek során a gazdálkodási jogköröket nem megfelelően gyakorolták. Az információs és kommunikációs folyamatok kialakítása és működtetése összességében nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. A belső ellenőrzés kialakításáról és működtetéséről a jogszabályi előírásoknak megfelelően gondoskodtak.
A Néprajzi Múzeum pénzügyi gazdálkodása összességében szabályszerű volt. Az elemi költségvetés készítése során betartották a jogszabályi előírásokat és a belső szabályzatokban foglaltakat, a bevételi és kiadási előirányzatok módosítása és átcsoportosítása megfelelt az előírásoknak. A Néprajzi Múzeum beszámoló készítési kötelezettségének eleget tett.
A Néprajzi Múzeum vagyongazdálkodása összességében szabályszerű volt; az állagmegóvási kötelezettségeit a jogszabályok figyelembe vételével teljesítette. A Néprajzi Múzeum rendelkezett vagyonkezelési szerződéssel, azonban az az ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog tekintetében nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. A mérlegben kimutatott eszközök és források év végi értékelése és a leltározás, valamint a vagyonelemek hasznosítása szabályszerű volt.
A Néprajzi Múzeumnál az integritás kontrollrendszer kiépítettsége nem volt egyensúlyban a korrupciós kockázatok szintjével. A gazdálkodás folyamatában számszerűsített, mérhető célokat, célértékeket nem határoztak meg.
Az ÁSZ a Néprajzi Múzeum főigazgatójának nyolc javaslatot fogalmazott meg, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készítenie.
A Szépművészeti Múzeum ellenőrzése
A Szépművészeti Múzeumot 1896. május 12-én alapították. A Múzeum országos hatókörű költségvetési szerv, mely alaptevékenysége keretében végzi a gyűjtőkörébe tartozó kulturális javak (tárgyi, képi, írásos, hang- és egyéb forrásanyag) és az ezekhez kapcsolódó kulturális értékkel bíró információk felkutatását, gyűjtését, őrzését, nyilvántartását, kezelését, állagmegóvását és védelmét, valamint tudományos feldolgozását, s a tudományos eredmények közzétételét. A Szépművészeti Múzeum irányítószerve 2012. május 13-ig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, ezt követően az Emberi Erőforrások Minisztériuma volt.
Az ellenőrzés megállapította, hogy az irányító szerv szabályszerűen gyakorolta az alapítói, a munkáltatói, valamint az egyéb felügyeleti, ellenőrzési jogosultságokat.
A belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése összességében szabályszerű volt. A kontrollkörnyezet, valamint az információs és kommunikációs folyamatok kialakítása összességében szabályszerű volt. A kockázatkezelési rendszert csak 2013. október 15-től alakították ki, és a 2015. évtől működtették. A kontrolltevékenység működtetése – a 2012-2014. évek kivételével – szabályszerű volt. A Szépművészeti Múzeum hiányosan teljesítette közzétételi kötelezettségét. A belső ellenőrzés működése megfelelt az előírásoknak.
A Szépművészeti Múzeum pénzügyi gazdálkodása összességében szabályszerű volt. Az elemi költségvetés készítése során betartották a jogszabályi előírásokat és a belső szabályzatokban foglaltakat; a bevételi és kiadási előirányzatok módosítása és átcsoportosítása megfelelt a jogszabályi előírásoknak.
A Szépművészeti Múzeum beszámoló készítési kötelezettségének eleget tett. Az ellenőrzött időszakban készített beszámolók azonban nem feleltek meg a jogszabályi előírásoknak, mivel a Múzeum azokban olyan állami tulajdonban lévő vagyonelemeket mutatott ki vagyonkezelt eszközként, amelyekre vonatkozóan nem rendelkezett vagyonkezelési szerződéssel, így a beszámolók mérlegei nem a valós képet tükrözték. A Szépművészeti Múzeum az állagmegóvási kötelezettségeit a jogszabályok figyelembe vételével teljesítette.
A Szépművészeti Múzeumnál az integritás kontrollrendszer kiépítettsége nem volt egyensúlyban a korrupciós kockázatok szintjével. A gazdálkodás folyamatában számszerűsített, mérhető célokat, célértékeket nem határoztak meg.
Az ÁSZ a Szépművészeti Múzeum főigazgatójának nyolc javaslatot fogalmazott meg, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készítenie.