Alig két hónappal azután, hogy Szpunar főtanácsnok indítványában megállapította, hogy az Uber elsősorban nem információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújt, és így köteles betartani a tagállamok vonatkozó közlekedési szabályozásait, a cég ügye újra terítékre került az Európai Bíróság előtt. „Habár az Európai Bíróság ítélethirdetésére még hónapokat kell várni, az eddigi főtanácsnoki indítványok és az egyre gyakoribb tagállami eljárások alapján jól látszik, hogy az Uber tevékenységével kapcsolatosan a közeljövőben egységes uniós álláspontra lesz szükség.” – mutat rá Novák Zoltán, a Taylor Wessing ügyvédi iroda jogásza.
A francia hatóságok is büntetőeljárást indítottak az Uber ellen, mert a vád szerint az UberPop szolgáltatásán keresztül utasok és nem hivatásos sofőrök közötti közvetítő rendszert működtet, amely nem felel meg a vonatkozó francia előírásoknak.
A műszaki szabványokra és szabályokra vonatkozó 98/48/EK irányelv arra kötelezi a tagállamokat, hogy az Európai Bizottságnak jelentsenek be minden jogszabály-tervezetet, amely egy információs társadalommal összefüggő szolgáltatást érintő műszaki szabályt fogalmaz meg. Az Uber France szerint a francia közlekedési, illetve büntető törvénykönyv vonatkozó rendelkezései műszaki szabályt fogalmaznak meg, hiszen az elektronikus közvetítő rendszer működtetésére vonatkoznak. Mivel a francia törvénytervezeteket nem jelentették be kihirdetésük előtt, az Uber France úgy véli, hogy az ellene indult eljárásban nem büntethető. Az ügy eldöntése érdekében a lille-i bíróság az Európai Bírósághoz fordult azzal a kérdéssel, hogy Franciaország köteles volt-e a törvénytervezetet előzetesen bejelenteni az Európai Bizottságnak.
Maciej Szpunar főtanácsnok korábbi indítványa szerint az Uber által nyújtott szolgáltatás – függetlenül attól, hogy Spanyolországban vagy Franciaországban nyújtják – a közlekedés területére tartozik, és így nem minősül a hivatkozott irányelv értelmében vett információs társadalommal összefüggő szolgáltatásnak. „Ebből kiindulva jelen esetben sem lett volna szükséges az Európai Bizottságnak történő bejelentés, azonban a főtanácsnok arra is rámutatott, hogy a szolgáltatás minősítésétől függetlenül is el lehet dönteni a bejelentési kötelezettségre vonatkozó kérdést.” – mondta Novák Zoltán, a Taylor Wessing ügyvédi iroda jogásza.
A főtanácsnok a korábbi indítvánnyal összhangban az Uber France esetében is vizsgálta azt a helyzetet, ha a Bíróság úgy ítélné, hogy az UberPop az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásnak minősül. Szpunar felhívta a figyelmet arra, hogy a bejelentési kötelezettség köréből ki vannak zárva azok a szabályok, amelyek e szolgáltatásokat csak hallgatólagosan vagy esetleges módon érintik. Az ügyben érintett francia szabályozás csak esetlegesen érinti az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat, ugyanis kizárólag a közlekedési szolgáltatásokra vonatkozó szabályok hatékonyságának biztosítását célozza, amelyek nem tartoznak az irányelv hatálya alá, így bejelentési kötelezettség ebben az esetben sem állna fenn.
A főtanácsnok továbbá kiemelte, hogy ha a jogellenes tevékenységek közvetítését tiltó vagy szankcionáló minden nemzeti rendelkezést műszaki szabálynak kellene tekinteni azért, mert a közvetítés elektronikus úton történik, akkor ezen a jogcímen a tagállamok belső szabályainak jelentős részét be kellene jelenteni. Ez a bejelentési kötelezettség megalapozatlan kiterjesztéséhez vezetne, és túlzott beavatkozást jelentene a tagállamok belső szabályozási autonómiájába.
„Ahogy azt a korábbi indítvánnyal kapcsolatban is elmondtuk, a főtanácsnoki indítvány nem köti a Bíróságot az ítélet meghozatala során, így a korábbi spanyol, illetve a francia ügyben kihirdetett indítványok csak iránymutatást jelentenek. A Bíróság ítéleteinek meghozatalára a két ügyben még hónapokat kell várnunk, azonban már körvonalazódni látszik a következetesség arra vonatkozóan, hogy az Uber tevékenysége Európában szabályozásra szorul.” – mondja Novák Zoltán, a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda jogásza.
