Az Állami Számvevőszék lezárta a Budapest XIX. kerületi önkormányzatának tulajdonában lévő Közpark Kispesti Köztisztasági és Közfoglalkoztatási Nonprofit Kft. és a XVII. kerületi önkormányzat tulajdonában lévő Rákosmente Városfejlesztő, Városüzemeltető, Kivitelező, Karbantartó és Szolgáltató Kft. ellenőrzéseit. Az ÁSZ megállapította, hogy az önkormányzatok összességében szabályszerűen gyakorolták tulajdonosi jogaikat. A Közpark NKft.-nél a vagyongazdálkodás szabályszerűsége, annak elszámoltathatósága, valamint a közzététel hiányosságai miatt az átláthatóság nem volt biztosított, a társaság fizetőképessége azonban stabil volt. A Rákosmente Kft. vagyongazdálkodása összességében megfelelt az előírásoknak, és fizetőképessége is biztosított volt. A társaság az árképzés során az előírásoknak megfelelően járt el, azonban önköltségszámítást nem végzett.
Az Állami Számvevőszék kiemelt célja, hogy a helyi önkormányzatok gazdálkodásában rejlő pénzügyi kockázatok feltárásával, az államháztartáson kívülre nyújtott költségvetési támogatások és ingyenes vagyonjuttatások, valamint az államháztartáson kívül működő feladatellátó rendszerek ellenőrzéseivel hozzájáruljon ahhoz, hogy a közpénzeket az államháztartáson kívül működő szervezetek is átlátható, rendezett módon használják fel. Az ÁSZ ezért ütemezetten ellenőrzi az önkormányzatok többségi tulajdonában lévő gazdálkodó szervezeteket, melynek keretében a Közpark Kispesti Köztisztasági és Közfoglalkoztatási Nonprofit Kft. és a Rákosmente Városfejlesztő, Városüzemeltető, Kivitelező, Karbantartó és Szolgáltató Kft. ellenőrzésére is sor került.
A Közpark Kispesti Köztisztasági és Közfoglalkoztatási Nonprofit Kft. ellenőrzése
Budapest XIX. kerületi önkormányzata 2008-ban alapította a 100%-os tulajdonában lévő társaságot, melynek törzstőkéje az ellenőrzött időszakban 3 millió Ft volt. A társaság felett a tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolta, tevékenységét egyszemélyes nonprofit társaságként látta el. A társaság főtevékenységként köztisztasági, kertészeti, szakipari tevékenységet folytatott; Kispest területén a parkok, zöldfelületek, játszóterek takarítását, gondozását, a köztéri berendezések karbantartását látta el. Vállalkozási tevékenységet is folytatott, melynek keretén belül társasházaknak, magánszemélyeknek, valamint az önkormányzat intézményeinek kertészeti, köztisztasági és szakipari munkákat végzett. A társaság 2013. június 28. óta kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek minősül. A mérlegfőösszeg 2012. december 31-én 71 millió Ft volt, 2015. december 31-re 164,5%-kal emelkedett. 2012 és 2015 között az önkormányzat összesen 1 milliárd 31 millió Ft működési célú támogatásban, míg a Munkaügyi Központ megközelítőleg 267 millió Ft közfoglalkoztatási támogatásban részesítette a társaságot.
Az önkormányzat a tulajdonosi jogok gyakorlásának rendjét szabályszerűen kialakította. A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület szabályszerűen gyakorolta annak ellenére, hogy a javadalmazási szabályzatot nem alkotta meg. A képviselő-testület az üzleti terv készítési kötelezettséget előírta a társaság részére, a beszámoló elfogadásáról a felügyelő bizottság írásbeli jelentésének birtokában döntött. Az önkormányzat belső ellenőrzése a társaságnál nem végzett ellenőrzést, ezért nem járult hozzá a társaság feladatellátásának szabályszerű teljesítéséhez, nem támogatta a szabályszerű működés kontrollját.
A társaság 2012 és 2014 között nem rendelkezett számviteli szabályzatokkal, és a 2015-ben elkészített szabályzatok tartalma sem felelt meg maradéktalanul az előírásoknak. A társaság a jogszabályi előírásokat megsértve, nem készített számlarendet. A vagyongazdálkodás az ellenőrzött időszakban nem volt szabályszerű, mivel az egyszerűsített éves beszámolók mérlegadatait nem támasztották alá leltárral. A társaság fizetőképessége biztosított volt a gazdálkodás során. A társaság az előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségeit nem teljesítette teljes körűen. Az egyszerűsített éves beszámolóit elkészítette, azonban a beszámolók szerkezete nem felelt meg maradéktalanul a jogszabály előírásainak. A beszámolóval és a leltárral kapcsolatos szabálytalanságokat a könyvvizsgáló nem kifogásolta. A kormányzati szektorba sorolását követő időszakban nem szolgáltatott adatokat a központi költségvetésről szóló törvény elkészítéséhez. A társaságnak az államadósságra befolyással bíró gazdasági eseményei nem voltak, adósságot keletkeztető ügyletet nem kötött. A közzétételi kötelezettségének a tevékenységre, működésre vonatkozó adatok tekintetében nem teljes körűen, a gazdálkodási adatok tekintetében egyáltalán nem tett eleget. A bevételek és a ráfordítások, valamint a személyi jellegű ráfordítások elszámolása összességében szabályszerű volt, az értékcsökkenés elszámolása azonban nem volt megfelelő. A társaságot önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzat készítésére jogszabály nem kötelezte, viszont a Számviteli politika 2015. április 1-jétől előírta számára, ennek ellenére önköltségszámítási szabályzatot nem készített.
Az Állami Számvevőszék a jelentésében az ügyvezetőnek tizennégy, a polgármesternek kettő, a jegyzőnek egy javaslatot fogalmazott meg, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.
A Rákosmente Városfejlesztő, Városüzemeltető, Kivitelező, Karbantartó és Szolgáltató Kft. ellenőrzése
A Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata által 2007-ben alapított, és 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság jelenlegi működési formáját 2011-ben nyerte el, a Pro Rákosmente Kft. jogutódlással történt beolvadása után. A Társaság fő feladatai az önkormányzati tulajdonú lakó és nem lakó épületek építése, üzemeltetése, társasházkezelés, magas- és mélyépítési feladatok ellátása, zöldfelületek karbantartása, sportlétesítmények üzemeltetése és karbantartása, illetve közoktatási intézmények működtetése. A Társaság törzsszervezete mellett önálló városfejlesztési divízió, sport divízió és a közoktatási intézményekhez kapcsolódó közszolgáltatási intézményműködtetési részleg működött. A Társaság az Önkormányzattal kötött szerződés alapján a 2012-2015. években a sport divízió és az intézmény működtetési részleg támogatására összesen 1 milliárd 179 millió Ft működési célú támogatást kapott. A foglalkoztatottak statisztikai állományi létszáma az új divíziók létrehozása miatt a 2011-es 66 főről 2013-ig 232 főre emelkedett. Az értékesítés nettó árbevétele az ellenőrzött időszak végén 1 milliárd 376 millió Ft volt, míg a mérlegfőösszeg 159,6%-kal, 209 millió Ft-tal nőtt.
Az önkormányzat a tulajdonosi joggyakorlásának kereteit a jogszabályoknak megfelelően kialakította, a feladatellátás feltételeit biztosította, tulajdonosi jogait összességében szabályszerűen gyakorolta annak ellenére, hogy a Társaság 2015-ös eredményének felhasználásáról nem az előírásoknak megfelelően döntött. Rendeletalkotási kötelezettségét teljesítette, a Társaság beszámolóit, üzleti terveit jóváhagyta.
A Társaság a jogszabályban előírt számviteli szabályzatokkal rendelkezett, azonban a számviteli politika, a számlarend, a leltározási szabályzat és a pénzkezelési szabályzat nem felelt meg teljes körűen a jogszabályi előírásoknak. A vagyongazdálkodás a jogszabályi rendelkezéseknek összességében megfelelt. A Társaság fizetőképessége biztosított volt, de kis mértékben romlott a lejárt szállítói kötelezettségek növekedése miatt. A Társaság az előírt beszámolási kötelezettségeit teljesítette, az éves beszámolóit határidőre elkészítette és közzétette, azonban ezek tartalma nem felelt meg teljes körűen a jogszabály előírásainak, mert a kiegészítő mellékleteket hiányosan állította össze. A közérdekű adatok nyilvánosságra hozatala, az adatok védelme nem volt teljes körűen biztosított, mivel közzétételi kötelezettségét hiányosan teljesítette.
A Társaság bevételeinek és ráfordításainak, valamint az értékcsökkenés elszámolása összességében szabályszerű volt. A Társaság rendelkezett önköltségszámítási szabályzattal, azonban annak tartalma nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. A vállalkozási tevékenységének önköltségét nem határozta meg. A Társaság által nyújtott közszolgáltatásokkal kapcsolatos árképzés összhangban volt az előírásokkal.
Az ÁSZ a jelentésében az ügyvezetőnek tizenegy, a polgármesternek egy javaslatot fogalmazott meg, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.
