Visszaküldte a parlamentnek a két bírósági törvényt a lengyel államfő, aki már korábban bejelentette, hogy megvétózza a lengyel igazságügyi reform részét alkotó, az országos igazságszolgáltatási tanácsról (KRS) és a legfelsőbb bíróságról szóló jogszabályokat.
Andrzej Duda elnök visszaküldte a szejmnek az ellenzék és az Európai Bizottság által is vitatott két bírósági törvényt – derült ki a lengyel államfői hivatal Twitter közösségi honlapján megjelent, a lengyel alkotmány megfelelő előírására hivatkozó bejegyzésből.
A törvények megvétózását Andrzej Duda a múlt héten jelentette be. A parlamentben korábban jóváhagyott két jogszabály a tervezett lengyel igazságügyi reform részét alkotja, akárcsak a harmadik, a bíróságok szervezetéről szóló törvény, amelyet az elnök a múlt kedden viszont aláírt.
A lengyel államfői hivatal honlapján hétfő délután megjelent közleményben a KRS tagjainak megválasztását nevezik a szejmben újból megvitatandó legfontosabb kérdésnek. Duda már a törvény parlamenti megszavazását megelőző vita során azt javasolta, hogy az alsóház háromötödös többséggel válassza meg a KRS tagjait. A hétfőn ismertetett indoklásban megerősítette: fontosnak tartja, hogy a bírói függetlenség felett őrködő testület széles konszenzus eredményeként jöjjön létre.
A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) eredeti tervezete szerint a KRS tagjainak megválasztásához egyszerű parlamenti többség lett volna elegendő. A PiS még az elnöki vétó bejelentése előtt beleegyezett Duda javaslatába, a parlamentben megszavazott törvény azonban még nem tartalmazta ezt a megoldást, és csak a legfelsőbb bíróságról szóló törvényben esik erről szó. Egyes politikusok nyilatkozataiból arra lehetett következtetni, hogy ezt egy utólagos törvénymódosítással oldják majd meg.
A hétfői indoklásban az államfői hivatal a KRS-tagságra pályázó jelöltek állítására vonatkozó megoldásokat is kifogásol. Az államfő úgy értékeli, hogy a jelenlegi változat nem biztosítja “különféle bírói csoportok” képviseletét. A KRS-ben jelenleg a felsőbb szintű bíróságok képviselői vannak “túlreprezentálva” – véli Duda, “betegesnek” minősítve ezt az állapotot.
A legfelsőbb bíróságot érintő törvényben Duda többek között azt kifogásolta, hogy a széles hatáskörrel felruházott testületben az igazságügyi miniszter – aki jelenleg Lengyelországban főügyész is egyben – “óriási” befolyással lenne, ami veszélyeztetné a legfelsőbb bíróság függetlenségét és tekintélyét.
Az államfői vétókat a lengyel jog értelmében az alsóház utasíthatja el, ehhez a képviselők háromötödös többségére lenne szükség a honatyák legalább felének jelenlétében. Andrzej Duda a múlt héten bejelentette: két hónapon belül saját törvényjavaslatokat terjeszt elő a megvétózott törvények helyett. Korábbi bejelentések szerint a jogszabály újbóli megvitatásában illetékes szejm legközelebb szeptember 13-án, a nyári szünet után ül össze.
Az Európai Bizottság (EB) szombaton kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország ellen amiatt, hogy a hivatalos közlönyben előző nap közzétették a Duda által aláírt, a bíróságok szervezetéről szóló törvényt.
Előtte, múlt szerdán az EB kilátásba helyezte: amennyiben a KRS-t és a legfelsőbb bíróságot érintő, Duda által megvétózott törvények mégis hatályba lépnek, kész elindítani a hetes cikk szerinti eljárást Lengyelországgal szemben.
