A vám területén érintett hazai gazdálkodók körében elvégzett felmérés eredménye azt mutatja, a vám és adókötelezettségekhez kapcsolódó szankciók és jogorvoslati költségei túlzott terheket rónak a cégekre. A jogorvoslathoz kapcsolódó illetékek mellett a bírság a pótlólagosan kiszabott vámot és adót tartalmazó határozat jogerőre emelkedése előtt befizetendő, amely akár a vitatott összeg 2-5-szörösét is kiteheti. Az RSM Hungary felmérése, mely több iparági szakmai szövetséggel együttműködve készült, ugyanakkor arra is rámutat, hogy a cégek kétharmada annak ellenére sem végez legalább félévente önellenőrzést vám, és a termékek vámtarifális besorolása terén, hogy tudja a vámszankció önellenőrzéssel elkerülhető.
Falcsik István, az RSM Hungary vámüzletágának vezetője kiemelte, hogy a felmérés eredményei egyértelművé tették, indokolt a jogorvoslati rendszerben olyan változtatások kezdeményezése, amelyek csökkentik a gazdálkodók anyagi terheit. Változtatást igényelnek a jogorvoslati eljárás egyes részei, a felmerülő illeték fizetésének esedékessége és a szankciók kiszabásának időpontja terén. „A tapasztalatok alapján kezdeményezni fogjuk a szabályozás kedvező irányú változtatását. A szabályozó államnak is érdeke, hogy a jól prosperáló és szabályosan működő vállalatok számára élhető keretek álljanak rendelkezésre, érdemes a vámszabályok és az adószabályok peremfeltételeit összehangolni az utóbbiakhoz igazítani ott, ahol azok jól működnek.
Az önellenőrzés még nem gyakorlat, noha az ismert, hogy a szankciók elkerülését segítené
Az RSM felmérése vizsgálta, hogy a gazdálkodók milyen mértékben vannak tisztában a szankciókra, valamint azok elkerülésére és kezelésére vonatkozó rendelkezésekkel.
- A megkérdezettek közel 80 százaléka tisztában van azzal, hogy önellenőrzéssel elkerülhető a vámszankció,
- ennek ellenére csak a megkérdezettek 32 százaléka ellenőrzi legalább félévente utólag a vámkezeléseit,
- míg több mint 27 százalék semmilyen módón nem végez utóellenőrzést.
A vám és adóhatósági határozatok elleni jogorvoslat túl költséges, hosszú és bizonytalan kimenetelű
A felmérés rákérdezett, hogy gazdálkodók a megítélésük szerint jogsértő határozatok ellen kezdeményeznek-e jogorvoslati eljárást. Az érintettek csupán fele nyilatkozott úgy, hogy él jogorvoslati jogával, ha úgy ítéli meg, hogy az adó vagy vámhatóság számára kedvezőtlen döntése jogszabálysértő. A válaszadók fele azonban nem él jogorvoslati lehetőségével a következő okokból:
- Közel 20 százalékban az eljárási költségek magas mértékét,
- több mint 30 százalékuk a fellebbviteli hatóságokba vetett bizalom hiányát,
- 27 százalék pedig a hosszadalmas eljárást határozta meg a passzivitás okaként.
Túlzott terhet rónak a cégekre a jogorvoslat előre kifizetendő terhei
A válaszadók kétharmada túlzott mértékűnek tartja a jelenlegi rendszerben a jogorvoslati eljárás illetékét, a jogorvoslati eljárás költségeit.
- Ebből adódóan a válaszadók több mint 93 százaléka támogatandónak tartja, hogy a pótlólagosan kiszabott közterhek szankciója, csak a szankció alapját képező határozat jogerőre emelkedését követően kerüljön megállapításra.
- Közel 94 százalék véli úgy, hogy az adó és vámhatározatok esetében az eljárási illetéket a gazdálkodóknak a jogorvoslati eljárás végen kellene teljesíteni, amennyiben a fellebbezés megalapozatlan volt.
A felmérésben közreműködő 100 társaság közel kétharmada egymilliárd forintot meghaladó árbevétellel rendelkező, negyede pedig 300 millió forint árbevétel alatti gazdálkodó volt. Iparági megosztást tekintve a vámeljárásokkal érintett termelő és gyártó, valamint kereskedő szektor, valamint a vámszolgáltatásokat nyújtó szállítmányozók, fuvarozók és vámügynökséget működtető vállalatok válaszait dolgozta fel a felmérés.
