Az Állami Számvevőszék 2017. május 29-én sajtótájékoztató keretében hozta nyilvánosságra a parlagfű elleni védekezés rendszerének 2013-2015 közötti időszakra vonatkozó ellenőrzését. Németh Erzsébet felügyeleti vezető kiemelte: a parlagfű pollenkoncentrációja és a biológiai allergének okozta egészségi kockázat nem csökkent, a pollen országos napi átlagkoncentrációja minden évben többszörösen meghaladta a célértéket. A célzott védekezés feltételeit megteremtő felderítés és a védekezés volumene az ellenőrzött időszakban csökkent. Hozzátette: nem mutatható ki összefüggés a parlagfű elleni védekezésre fordított erőfeszítések és a parlagfű pollen koncentrációjának változása között.
Hazánkban a parlagfű széles körű elterjedése számos negatív hatással jár. 2013-ban közel 2,5 millió ember szenvedett allergiás megbetegedésben, a hazai allergének közül első helyen a rendkívül erősen allergizáló parlagfű-pollen áll, melynek főszezonja két hónapon belül, általában július közepén kezdődik – hívta fel a téma aktualitására a figyelmet Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs vezetője. Folytatta: bár a parlagfű elleni védekezésre jelentős erőforrást fordít a társadalom, az erőfeszítések ellenére a parlagfű pollen koncentrációja nem csökkent Magyarországon. Fontos kérdés pedig ez, mivel a parlagfű pollen magas szintje egészségügyi problémákat okoz és ezáltal további jelentős egészségügyi kiadásokat generál.
Az ÁSZ ellenőrzésének célja ezért annak megállapítása volt, hogy a parlagfű elleni védekezés rendszere 2013-2015 között megfelelően működött-e, a felderítési, szankciós és közérdekű védekezés rendszerében részt vevő hatóságok szabályszerűen látták-e el ezzel kapcsolatos feladataikat, illetve a parlagfű elleni védekezés kapcsán megtett intézkedések elősegítették-e a hosszú távú célok megvalósulását – ismertette a kommunikációs vezető. Majd ezt követően Németh Erzsébet részletesen bemutatta az ellenőrzött rendszert. A parlagfű elleni védekezés elsősorban a föld használójának törvényi kötelezettsége, melyet a védekezés rendszerében résztvevő költségvetési szervek ellenőriznek és szankcionálnak. Az első fokon eljáró hatóságok végzik a parlagfűvel borított területek felderítését, helyszíni ellenőrzését, a közérdekű védekezés elrendelését, növényvédelmi bírság kiszabását. A védekezés rendszerében egyéb költségvetési szervek is szerepet kaptak. A kormányhivatalok mezőgazdasági szakmai tevékenységének irányítását, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a földművelésért felelős miniszter gyakorolja – sorolta a felügyeleti vezető.
Az ÁSZ megállapította, hogy a keretrendszer és a vonatkozó szabályozási környezet kialakítása megtörtént, a védekezés során megtett intézkedések elősegítették, azonban nem biztosították a hosszú távú célok megvalósítását – mondta Németh Erzsébet felügyeleti vezető. Hozzáfűzte: a stratégiai dokumentumok és a kapcsolódó akcióterv összességében nem teremtették meg a parlagfű elleni védekezés teljesítmény-értékelésének feltételeit sem. Ezt követően diagramon szemléltette a jelentés egyik fontos megállapítását, miszerint a parlagfű pollenkoncentrációja és a biológiai allergének okozta egészségi kockázat nem csökkent, a pollen országos napi átlagkoncentrációja minden évben többszörösen meghaladta a célértéket.
A felügyeleti vezető bemutatta: a szakmai koordinációt, irányítást, ellenőrzési, beszámolási feladatait a Földművelésügyi Minisztérium szabályszerűen látta el, ugyanakkor nem rendelkezett teljes körű információkkal a védekezésre fordított kiadások összegére, illetve a fertőzött területek nagyságára vonatkozóan. A védekezéssel kapcsolatos informatikai rendszerek kialakítása, működtetése és fejlesztése megtörtént, az országos Parlagfű Pollen Riasztási Rendszerrel hatékonyabbá és megbízhatóbbá vált a parlagfű pollenkoncentráció területi eloszlásának meghatározása. Hiányosságként jelezte, hogy a tisztiorvosi szolgálat pollen előrejelzése nincs integrálva a rendszerbe, továbbá hogy az Önkormányzati Parlagfű Bejelentő Rendszer adta lehetőségekkel kevés önkormányzat élt – jelezte a felügyeleti vezető.
A parlagfű elleni védelem szervezeti kereteinek fejlesztése megtörtént, azonban a feladatellátás nem volt eredményes – hangsúlyozta Németh Erzsébet. A felderítéssel érintett terület mérete, a felderítés következtében felvett jegyzőkönyvek alapján megindítható eljárással érintett terület, a közérdekű védekezéssel érintett terület nagysága, illetve a kormányhivatalok által ellenőrzésre fordított napok száma egyaránt csökkenő tendenciát mutatott. A Földmérési és Távérzékelési Intézet 2013-2014 között nem, 2015-ben pedig az ország területének csak egy részén végzett távérzékeléses parlagfű felderítést, ezért a parlagfű veszélyeztetettségi térkép frissítése nem történt meg. A közérdekű védekezés rendszerében részt vevő kormányhivatalok és jegyzők nem szabályszerűen látták el feladataikat – sorolta a hiányosságokat Németh Erzsébet.
Kiemelte: további probléma volt, hogy a kormányhivatalok számára az előirányzatot nem a parlagfű elleni védekezés időszakában biztosították, így az nem hasznosult megfelelően. Volt, hogy csak októberben kapták meg a kormányhivatalok a forrásokat, melyeknek így arányában nagy részét vissza kellett fizetni, mivel azt nem a megfelelő időben tudták felhasználni – ismertette a felügyeleti vezető. Hangsúlyozta továbbá, hogy a közfoglalkoztatás keretén belül végrehajtott parlagfű-mentesítés hatékonysága is alacsony volt.
Németh Erzsébet zárásul jelezte: a hiányosságok megszüntetése érdekében az Állami Számvevőszék javaslatokat fogalmazott meg az érintett szervezetek vezetői számára. Az ÁSZ szerint indokolt a védekezés céljainak, rendszerének és módszereinek a tapasztalatokon és kutatási eredményeken alapuló felülvizsgálata, illetve szükség szerinti átalakítása annak érdekében, hogy a védekezés eredményesen járuljon hozzá a parlagfű pollenkoncentráció csökkenéséhez – hangsúlyozta a felügyeleti vezető.
