A Kúria elutasította a magyar államnak a jogerős részítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmét abban az ügyben, amelyet a magyar állam indított a KC Bidding Befektetési és Szolgáltató Kft. elsőrendű és Roland S. Lauder másodrendű alperesek ellen a meghiúsult sukorói kaszinóberuházás koncessziójának késedelmi kötbére ügyében.
A magyar állam 2009 októberében koncessziós szerződést kötött a King’s City kaszinókomplexum beruházójával az elsőrendű alperes kft.-vel, melyben többek között napi 2,47 milliós napi kötbért kötöttek ki arra az esetre, ha a rendszeres beszámolási kötelezettségének nem tesz eleget a cég, az év novemberében pedig ehhez kapcsolódóan kézfizető kezességet vállalt a másodrendű alperes.
A 2010-es kormányváltást követően megindult bírósági eljárásban a magyar állam 1,245 milliárd forint késedelmi kötbért és 900 millió forint meghiúsulási kötbért követelt a kft.-től, továbbá 936 millió forint tőke erejéig a készfizető kezességet vállaló másodrendű alperestől.
Az évek során a késedelmi kötbér vonatkozásában az elsőrendű alperes kft.-vel szemben 88,179 milliós kötbért és kamatait állapított meg az elsőfokú bíróság, a másodrendű alperest illetően pedig elutasította a keresetet.
A másodfokú bíróság jogerős döntése szerint is helytálló volt a késedelmi kötbér jelentős mérséklése az elsőrendű alperes céget illetően, a másodfokú alperes esetében pedig a kereset elutasítása. Ezt támadta meg felülvizsgálati kérelemmel a magyar állam a Kúrián.
Kedden a legfelsőbb bírói fórum elutasította a magyar állam felülvizsgálati kérelmét, és helyben hagyta a jogerős részítéletet, így jelenleg a 88,179 milliós késedelmi kötbér megfizetésére egyedül az elsőrendű alperes cég kötelezett.
Szóbeli indoklásában a Kúria rámutatott többek között arra, hogy a koncessziós szerződéshez kapcsolódó kezességi nyilatkozat az elsőrendű alperes kft. által nem teljesített és nem is vitatott fizetési kötelezettségekre korlátozta a kezességet, amely így nyilvánvalóan nem vonatkozhat a kft. által vitatott kötelezettségre.
A felperes magyar állam felülvizsgálati kérelmében többek között a kötbér alsóbb fokú bíróságok által meghatározott időtartamát, kezdő időpontját, illetve összegének mérséklését vitatta, ám a Kúria ezeknek a felvetéseknek nem adott helyet.
A kúriai döntést követően a magyar állam jogi képviselője újságírók előtt többek között arra hívta fel a figyelmet: félő, hogy az elsőrendű alperes cég nem képes a jogos követelések kielégítésére, a másodrendű alperes késedelmi kötbért illető kézfizetési kezessége pedig immár nem érvényesíthető.
Kérdés, hogy milyen lehetett az a magyar állam képviselője által 2009 őszén kötött megállapodás, amely alapján nem lehet a kézfizető kezességnek érvényt szerezni – tette hozzá.
A keddi kúriai döntéssel lezárult a meghiúsult sukorói kaszinó-beruházással kapcsolatos polgári pernek a késedelmi kötbérrel kapcsolatos része, a 900 milliós meghiúsulási kötbérre vonatkozó részében folytatódik a per. Sukoró-ügyben ezen kívül is van még folyamatban más eljárás.
