Az alkotmánybírósági reform, a perrendtartás jelentősége és a jogi rendellenességek is szóba kerültek a Jogi beszélgetések elnevezésű, huszonötödik alkalommal megrendezett kétnapos konferencia zárónapján, Kaposváron.
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az alaptörvény hatályba lépésével olyan alapjogvédő, mindhárom hatalmi ág feletti alkotmányos kontrollal, erős hatáskörökkel rendelkező alkotmánybíráskodás vette kezdetét Magyarországon, amely jobban illeszkedik az európai alkotmánybíróságok gyakorlatába, mint a korábbi.
Közölte, a testület korábban, történelmi küldetésénél fogva a politika területét is érintő döntéseket is hozott annak érdekében, hogy átvezesse az ország jogrendszerét a pártállamból a jogállamiságba. 2012-re azonban szinte elkerülhetetlenné vált az alkotmánybírósági reform – fogalmazott.
Azt hangoztatta, hogy az alaptörvény által felállított új alkotmánybíráskodási rendszer csak egy nagyon szűk szeletében értelmezhető hatáskör-korlátozásként, az összképet tekintve a határkörök bővülése jellemző.
Sulyok Tamás kiemelte, az Ab az alaptörvény rendelkezéseit értelmezi és érvényesíti, ezáltal támpontot ad a szakjogi kérdések alaptörvénnyel összhangban álló megválaszolására. Az egyes büntető, polgári, közigazgatási jogi problémák alkotmánybírósági értelmezései jogrendszerünk záróköveiként foghatók fel.
Az Ab elnöke szólt arról is, hogy a testület tagjainak száma 11-ről 15-re emelkedett az alaptörvény hatálybalépésével.
Tavaly novemberben a létszám teljessé vált négy új alkotmánybíró megválasztásával, a bővülés Paczolay Péter elnöksége óta először a politika konszenzuson alapuló döntésének köszönhető – mutatott rá.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a hatályba lépő új polgári, a közigazgatási perrendtartási, valamint a büntetőeljárási kódex jelentőségét a közlekedési szabályokéhoz hasonlította, amelyek nélkül komoly “zűrzavarok” alakulnának ki.
A perrendek nemcsak az utat mutatják meg, hanem eszközt is adnak a bírák kezébe, hogy rendet tudjanak tartani – mondta, hozzátéve, hogy a rend biztosítja a befolyásolásmentes bírói munkát és ítélkezést.
A bírákat és döntéseiket érő kritikákról szólva felhívta a figyelmet arra, hogy a bírák hozzá vannak szokva ehhez, de az elmúlt hetekben, hónapokban rendkívül durva támadások is érték őket a világhálón, blogokban, bejegyzésekben, továbbá a bírósági épületek folyosóin, utcákon megjelenő demonstrálók részéről, akik megpróbálták befolyásolni őket. Ez ellen határozottan fel kell lépni, a rendelkezésre álló eszközökkel mindent meg kell tenni a rend fenntartásáért – közölte.
Jelezte, hogy az ügyfelek továbbra is bíznak a bíróságokban, amit az is igazol, hogy az évente a bíróságokra érkező másfél millió ügy 90 százaléka első fokon jogerőre emelkedik.
Darák Péter, a Kúria elnöke előadásában arról beszélt, hogy a jogrendet nem statikus, létező valóságként kell elképzelni, hanem egy olyan ígéretként, amelynek megvalósítása érdekében minden jogászi hivatásrendnek tennie kell.
Kitért arra, a Kúria is próbál új módokat keresve közelebb kerülni a létező valósághoz. Példaként említette, hogy elemzik alsófokú bíróságok gyakorlatát, s ezekbe az elemzésekbe a társhivatásrendek képviselőit is bevonják.
“Kiterjedt tudományos jellegű kutatásokat folytatunk, amelynek eredményeit megosztjuk az állampolgárokkal is” – közölte.
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a különböző jogágakból kiragadott példák útján a jogrend rendellenességeire, rendetlenségeire világított rá.
Azt mondta, a magyar jogalkotás “élére” az eljárások gyorsítása került, amely méltányolható cél, az eljárás résztvevői számára nagyon fontos, de soha nem mehet a biztonság és a garanciák rovására. A hibák egy részét a jogalkotó törvénymódosítással korrigálta, de néhány hiba még van a rendszerben – tette hozzá.
Felvetette, hogy nincs rögzítve a jogalkotási problémával összefüggő állami kárfelelősség, a büntetőjogi szabályozás pedig szituációs védelmi helyzetben nemcsak élet, hanem vagyon elleni jogtalan támadásnál is lehetőséget ad az élet kioltására.
A Jogi beszélgetések elnevezésű rendezvényt több mint két évtizede, a tavaszi fesztivál egyik programjaként hívta életre az önkormányzat és a hivatásrendek Kaposváron is működő szervezetei, hogy a jogot értők és kedvelők a szakma jeles képviselőinek köszönhetően bővíthessék ismereteiket.
