A Budapesti Békéltető Testülettől tavaly több mint 5 ezren kértek segítséget, a lezárt ügyek több mint 70 százaléka megegyezéssel végződött, a fogyasztók és a vállalkozók jelentős része elégedetten távozott – mondta Baranovszky Gyögy, a Budapesti Békéltető Testület elnöke Budapesten, sajtótájékoztatón.

Elmondta, hogy 2013 óta folyamatosan emelkedik a testülethez fordulók száma: 2014-ben 3720, 2015-ben 4243, 2016-ban pedig 5101 fogyasztónak segítettek. A tavalyi ügyek közül 3260 megegyezéssel, 445 pedig ajánlás jellegű – 83 százalékban teljesített – döntéssel zárult, 1182 kérelem megalapozatlan volt, 200-at hatáskör hiánya miatt utasítottak el és mindössze 14 esetben kellett kötelezniük valakit. 
    

Hozzátette, hogy az összes panasz többsége (2740) valamilyen szolgáltatással – főleg közlekedési, postai, távközlési és közszolgáltatás – kapcsolatban érkezett, a termékek és árucikkek miatti kifogások (2361) többnyire lábbeliket, híradástechnikai készüléket, gyógyászati készítményeket érintenek.       
    

Ügytípus szerint a legtöbb panasz – összesen 2361 – kereskedelmi ügyekben (például garanciális javítások, internetes vásárlás, termékbemutató) érkezett, az úgynevezett egyéb szolgáltatásokat (mint például hírközlés, parkolási bírságok, úthasználat, személyszállítás) 1821, a közszolgáltatásokat pedig 382 fogyasztó kifogásolta, pénzügyi tárgyban 241, utazási ügyekben 152, építőipari ügyekben 139 megkeresés érkezett tavaly a testülethez – közölte az elnök.  
    

Baranovszky Gyögy hangsúlyozta, hogy a korábbi évekhez képest javult a cégek együttműködési hajlandósága, mivel a fogyasztóvédelmi törvény 2015-ös változása óta kötelező együttműködniük a békéltető testületekkel, ellenkező esetben fogyasztóvédelmi bírságra számíthatnak. 2016 szeptembere óta a hivatal a honlapján közzéteszi az együttműködő cégek listáját.
    

Fölhívta a figyelmet az e-kereskedelem térnyerésére és az ebből adódó problémákra, többek között arra, hogy netes vásárlásnál is lehet élni az elállási joggal. Figyelmeztetett viszont arra, hogy az internetes kereskedelemben sokszor nem vállalkozás, hanem magánszemély kínál árut vagy szolgáltatást, ilyen esetekben pedig a békéltető testületek nem intézkedhetnek. Határon átnyúló viták esetében (amikor egyik fél – akár a fogyasztó, akár a vállalkozás – az Európai Unió más tagállamában vásárol vagy működik) a Budapesti Békéltető Testület jogosult kizárólagosan eljárni – tette hozzá.
    

A hivatal elnöke szerint az utóbbi években erősödik a fogyasztói tudatosság, sokan azonban még mindig nem tudják, hogy a fővárosi és a megyei békéltető testületek gyorsan, egyszerűen és ingyenesen oldhatják meg a fogyasztó és a vállalkozó közötti vitát, így a fogyasztóknak nem kell bírósághoz fordulniuk.