Az alkotmánybíróságról szóló új lengyel törvények elfogadásával, új alkotmánybírósági elnök megválasztásával megteremtődtek a testület szabályos működésének feltételei – közölte az Európai Bizottsággal a lengyel külügyi tárca.
A minisztérium honlapjára feltett közlemény ismerteti az Európai Bizottságnak (EB) küldött levelet, amellyel Varsó válaszolt a vele szemben tavaly februárban elindított jogállamisági mechanizmus keretében megfogalmazott brüsszeli fenntartásokra.
A lengyel fél “tárgyilagos magyarázatot” adott az EB kifogásaira, és ismételten aláhúzta, hogy az alkotmánybíróságra vonatkozó belpolitikai vita nem ad okot a jogállamiság “rendszerjellegű megsértéséről” szóló megállapításokra – áll a dokumentumban.
A lengyel alkotmánybíróságról szóló új törvények megfelelnek a témakörre vonatkozó európai elveknek – szögezte le a tárca, utalva a tavaly decemberben hatályba lépett, az alkotmánybíróság munkáját részletesen szabályozó három jogszabályra.
A dokumentum kitért arra is, hogy tavaly év végén a lengyel államfő beiktatta a taláros testület új elnökét, Julia Przylebskát. Przylebska elődje, a kilencéves mandátuma kitöltése után nyugalmazott Andrzej Rzeplinski többször keményen bírálta a jelenlegi kormányt az alkotmánybírósági reform miatt.
A lengyel kormányzat “elsőrendű célja a demokratikus jogrend megerősítése”, ezért “nyitottsággal fogadja az alkotmánybíróság hatékonyabb működését célzó mindenféle javaslatot” – idézi a közlemény a Brüsszelnek küldött választ.
A közlemény egyúttal hangsúlyozza: az EB-vel folytatott párbeszéd során a “szuverenitás, szubszidiaritás és a nemzeti identitás” iránti tiszteletet kellene szem előtt tartani. A dokumentum e szabály megsértésének “kirívó példájaként” említi Frans Timmermans múlt pénteki felszólalását.
Az EB első alelnöke a Müncheni Nemzetközi Biztonságpolitikai Konferencia (MSC) egyik pódiumbeszélgetésén éles szóváltásba került Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszterrel, s ennek során arra hívta fel az uniós tagállamokat, hogy támogassák az EB-t a Varsóval folytatott vitában.
“Az EB nem képes egyedül cselekedni, a tagállamok segítségére van szükség” – jelentette ki a holland politikus, majd Angela Merkel német kancellár múlt heti, nyugodt légkörben zajló varsói látogatására célozva hozzátette: megérti, hogy a német kormány “a történelmileg terhelt lengyel-német kapcsolatok miatt” e vitában “tudatosan nem vesz részt”.
Több lengyel politikus, köztük Krzysztof Szczerski, a lengyel államfői hivatal külpolitikai államtitkára agresszívnak minősítette Timmermans fellépését.
Az EB a jogállamisági mechanizmus keretében tavaly júliusban ajánlásokat fogalmazott meg Varsó számára, decemberben pedig két hónapot adott a kormánynak arra, hogy rendezze az aggályos kérdéseket. A határidő kedden jár le.
Timmermans bejelentette, további intézkedések során nem zárják ki a Varsó uniós szavazati jogának felfüggesztését eredményező eljárás megindítását sem. Az ilyen szankciók kivetéséhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatása szükséges.
