Az Országgyűlés a tisztességesebb elektronikus kereskedelem érdekében módosította az elektronikus hírközléssel és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos törvényeket. Adatbázis készül a tisztességtelen online kereskedőkről, és a bírságok összege is emelkedik.
Az Európai Unió területén működő online kereskedések mintegy 37 százaléka nem felel meg a jelenleg hatályban lévő fogyasztóvédelmi előírásoknak. A magyar kormányhivatalok által 2015-ben végzett fogyasztóvédelmi ellenőrzés a magyar online kereskedések 88 százalékánál talált valamilyen szabálytalanságot. A webáruházakat többnyire azért marasztalták el, mert nem, vagy hiányosan tájékoztatták, vagy éppen félretájékoztatták a vásárlókat, többek között a panaszkezelés módjáról, a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről, a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályokról, valamint a 14 napos indoklás nélküli elállási jogról. A Budapesti Békéltető Testület tapasztalatai alapján kiemelkedően sok panasz érkezik a repülővel utazóktól: a repülőtársaságok elutasítják, illetve összegszerű igazoláshoz kötik a járatok törléséből, késéséből adódó károk megtérítését.
A határokon átnyúló fogyasztói panaszok elintézésének megkönnyítésére az Európai Bizottság 2016. február 15-től online vitarendezési felületet működtet, melyhez más európai uniós tagország e-kereskedelmi szolgáltatójával kapcsolatos panasszal is lehet fordulni. A magyar nyelven is elérhető felületen az eljárás végig online zajlik, a döntést azonban magyar panaszos, illetve magyar online szolgáltató esetén a Budapesti Békéltető Testület hozza meg.
A szabálytalanságok magas aránya miatt az ún. Digitális Jólét Program részeként tervezik online kereskedelmi fekete lista felállítását is, amelyben a panaszos nevének mellőzésével megtalálhatóak lesznek a súlyos jogsértésekről szóló jogerős bírósági, fogyasztóvédelmi vagy versenyhivatali döntések a megszületésüktől számított két évig. A fogyasztóvédelmi hatóság egyébként már 2008 óta közzéteszi honlapján elmarasztaló határozatait a jogerőre emelkedést követő fél éven keresztül.
2012-ben magánvállalkozásként született meg a Supplier Blacklist, azaz a szállítók feketelistája, mert az interneten keresztül külföldről vásárlók kiszolgáltatva érezték magukat az online megrendelt termékek szállítását végző vállalkozásokkal szemben. Az oldal valójában egy nemzetközi internetes fórum, amely a negatív tapasztalatok megosztására szolgál.
A nemrégiben elfogadott hazai törvénymódosítás értelmében a jövőben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium honlapján bárki számára elérhető lesz egy adatbázis azokról az internetes kereskedelmet folytató vagy online fizetési megoldásokat alkalmazó vállalkozásokról, amelyek súlyos jogsértést követtek el. Erre részben azért van szükség a jogszabály indoklása szerint, mert – a panaszok többsége alapján – a fogyasztók az internetes vásárlás során nem kaptak megfelelő tájékoztatást az őket megillető jogokról, panasz esetén nem tudták felvenni a kapcsolatot a céggel, ennek alapján az elállási jogukkal sem tudtak élni, illetve nem megfelelő terméket kaptak. A fogyasztóvédelemért felelős tárca arra számít, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, illetve a bíróság jogerős döntése által jogsértőnek minősülő cégek feltüntetése elősegíti a szektor jogkövető magatartását.
A törvénymódosítás 2017 szeptemberétől szigorítja továbbá az e-kereskedelmi cégek telefonos ügyfélszolgálatára vonatkozó előírásokat, például azzal, hogy a betelefonálókkal legfeljebb öt perc várakozás után meg kell kezdeni az érdemi ügyintézést. Szabályozza azt is, hogy a beszélgetésről készült hangfelvételt milyen formában kell kiadni az ügyfélnek.
A jogszabály szerint az elektronikus kereskedelmi szektor fogyasztóvédelmi szempontból történő felülvizsgálatát követően a fogyasztóvédelmi bírságolási gyakorlat módosítása is indokolt. Jelenleg a magyarországi online kereskedelmi piacon működő, döntő többségben kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) a hatályos jogszabály alapján első alkalommal nem bírságolhatóak, csupán figyelmeztethetőek. A törvény értelmében 16 milliárd forint (50 millió euró) nettó éves árbevétel alatt minden cég kkv-nak számít. Ismételt jogsértés esetén a bírság összege eddig 15 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedhetett, ami a módosítás eredményeként 200 ezer forinttól 2 millió forintig emelkedik. Az indoklás szerint a magasabb bírság jogkövető magatartásra ösztönözheti az e-kereskedelemmel foglalkozó valamennyi vállalkozást. A hazai online kereskedelmi piacon a kis- és közepes vállalkozásnak nem minősülő vállalkozások jogsértése esetén a bírság alsó határa szintén 200 ezer forint lesz, a felső határ pedig változatlanul 500 millió forint.
A fogyasztóvédelem intézményrendszere alaposan átalakult 2017 január 1-jétől. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba olvadt, tehát ezen a néven megszűnt létezni, korábbi feladatainak zömét már az új irányítóhatóság kezeli. A fogyasztóvédelem területi szervezeteinek feladatait korábban a kormányhivatalok látták el, ezek most döntő részben a járási hivatalokhoz jutottak. A vonatkozó kormányrendelet azt is rögzíti, hogy a megyeszékhely szerinti járási hivatalok hatásköre egyes kérdésekben, a fogyasztóvédelmi hatósági ügyekben a megye egész területére kiterjed. A megyeszékhely szerinti járási hivatalok fajsúlyosabb fogyasztóvédelmi ügyeket is kaptak, így például a szerencsejáték, a gazdasági reklám, és az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások kérdéseiben is ezek járnak el.
