A Kúria számára a 2017-es év az új eljárási kódexekre való felkészülésről szól – mondta Darák Péter, a Kúria elnöke a legfelsőbb bírói fórum teljes ülésén, Budapesten.
Az egykori Igazságügyi Palotában, a ma a Néprajzi Múzeumnak otthont adó Kossuth téri épületben tartott ülésen a főbíró megnyitójában kiemelte, a kezdeményezések, a kihívások, a választások, az új módszerek és a konzultáció éve után az újjáalakult Kúria 2017-ben működésének hatodik évét kezdi, és újabb változásra készül az intézmény.
Utalt arra, hogy 2018-tól várhatóan új eljárásjogi kódexek határozzák meg a Kúria tevékenységének kereteit.
“Lehetővé válik, hogy a Kúria visszatérhessen abba a kultúrkörbe, ahol a legmagasabb szintű igazságszolgáltatás mérlegelheti, mely ügyeket tartja a jogrendszer működése, a jogegység szempontjából olyan fontosnak, hogy azokat érdemben elbírálja” – fogalmazott Darák Péter.
A Kúria elnöke hozzátette: az erre a változásra való felkészülés feladata “kivételes, és iránya évtizedekre meghatározza a Kúria működését”. Hangsúlyozta azt is, hogy a színvonalas megoldások megtalálása a Kúria bíráinak szellemi teljesítményén múlik.
A Kúria teljes ülésén a joggyakorlat-elemző csoportok vezetői ismertették a 2017-re elemzés tárgyául kijelölt témákat. Baka András, a közérdekű adatok kiadásával kapcsolatos munkacsoport vezetője arról beszélt, tisztázni kell az olyan alapvető fogalmakat, mint amilyen a közhatalmat ellátó szerv, és elemezni kell az üzleti titokra hivatkozás jogalapját.
Orosz Árpád, a jegyző birtokvédelmi eljárásával kapcsolatos munkacsoport vezetője jelezte: indokolt a járási bíróságok, valamint a két budapesti központi bíróság bíráinak bevonása az elemzésbe.
Makai Katalin, a rokontartás szabályaival kapcsolatos bírói gyakorlatot elemző munkacsoport vezetője szerint a szülőtartásra vonatkozó jogszabály nagyon sok embert érint, és kifejezetten sok ügy kerül a Kúriára, ez indokolja a munkacsoport elemzését, ahol arra is választ keresnek, szükséges-e a vonatkozó jogszabály módosítása.
Tallián Blanka, a munkáltató kártérítési felelősségével kapcsolatos bírói gyakorlat elemzésével foglalkozó munkacsoport vezetőjeként azt emelte ki, jelentős koncepcionális változások, új jogintézmények jöttek létre az elmúlt évek jogszabályváltozásai nyomán a területen, és tulajdonképpen most alakul ki a bírói gyakorlat a kérdésben.
Tóth Kincső, a közigazgatási perek hatályon kívül helyezési gyakorlatát vizsgáló munkacsoport vezetőjeként arról szólt, megvizsgálják például azt, hogy mennyire vezethetőek vissza a hatályon kívül helyezések a földforgalmi szabályozás hibáira, illetve az eljárási szabályok hiánya mennyiben felelős a hatályon kívül helyezésekért.
Balogh Zsolt, a választási és népszavazási eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslatot vizsgáló munkacsoport vezetője jelezte: az összes – közel félezer – választási és népszavazási döntést megvizsgálják, áttekintik az országgyűlési képviselők választásának kérdéseit, például azt, hogy a kampányban mi tekinthető véleménynek és tényállításnak, a népszavazásnál a párhuzamossági moratórium és a tiltott tárgykörök ügyét, a választási eljárásban pedig a plakátok és a médiamegjelenések gyakorlatát.
Márki Zoltán a harmadfokú eljárással kapcsolatos ítélkezési gyakorlatot áttekintő munkacsoport vezetőjeként azt mondta: a harmadfok nem lehet formális, ennek vizsgálata is az elemzés tárgya lesz.
Feleky István, a büntetés-végrehajtási bírói gyakorlattal kapcsolatos munkacsoport vezetője pedig jelezte, áttekintik a reintegrációs őrizetre vonatkozó szabályokat.
A teljes ülés szünetében bemutatták azt a két, állampolgároknak és jogi képviselőiknek szóló alapinformációkat tartalmazó kisfilmet, amelyeket a Kúria internetes oldalán lehet megtekinteni.
