A parlament falai között zajló törvényalkotási nagyüzem 2016-ban sem lassult. Az országgyűlés plénuma elé került számos olyan törvényjavaslat, amelyek még akkor is emlékezetesek lesznek a jogász szakma, sőt, a szélesebb közvélemény számára, amikor 2016-ot már rég magunk mögött hagytuk. Az alábbiakban a 2016-ban elfogadott öt legemlékezetesebb jogszabályt tekintjük át.
1. Február első napjaiban nyújtotta be három országgyűlési képviselő a postai szolgáltatásokról szóló törvény módosítását célzó javaslatot. A március 1-jén elfogadott törvénymódosítás kivette a közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok köréből a posta szolgáltatási szerződéseit. Az új rendelkezéseket a folyamatban lévő adatigénylési eljárásokban, illetve az hatálybalépésüket megelőzően megkötött postai szolgáltatási szerződések vonatkozásában is alkalmazni kellett.
Áder János köztársasági elnök a jogszabály előzetes absztrakt normakontrollját kérte az Alkotmánybíróságtól, felvetve a jogbiztonság sérelmét. Az Alkotmánybíróság azonban az elnöki indítványt nem találta megalapozottnak. A testület érvelése szerint a jogszabály-módosítás a postatörvény egy rendelkezésének megváltoztatásával tartalmilag pontosította a hatályos szabályozást, így biztosítva az adatnyilvánosságot. Tehát a módosítás a közérdekű adatigényléssel összefüggésben nem vezetett a jogszabályi környezet hátrányos megváltozásához.
2. Szintén februárban került a parlament plénuma elé a jegybank tulajdonában álló gazdasági társaságok, illetve az általa létrehozott alapítványok által kezelt adatok nyilvánosságát megváltoztató törvényjavaslat. Ez a jogszabálymódosítás tartalmazta azt a sajtóban később elhíresült mondatot, amely szerint „alapítvány létesítése esetén tehát a vagyon olyan mértékű elkülönülésére kerül sor, amely alapján az is megállapítható, hogy az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét.”
Ez a jogszabály is a köztársasági elnök indítványára került az Alkotmánybíróság elé, aki levelében kifejtette: a módosítás a közérdekű adatok nyilvánosságát úgy korlátozza, hogy nem biztosítja, hogy a korlátozásra kizárólag más alapjog, vagy alkotmányos érték védelme érdekében kerüljön sor. A testület ebben az esetben megalapozottnak találta az elnök aggályait; a bírák hangsúlyozták, hogy ugyan az „információszabadság nem korlátozhatatlan alapjog, azonban az Alkotmánybíróság megítélése szerint a közpénzzel gazdálkodó és közfeladatot ellátó MNB-alapítványok által kezelt adatok vonatkozásában … bevezetett korlátozás szükségessége (alkotmányos célja és alkalmassága) jelen formájában nem támasztható alá.”
3. Az év tavaszán a legforróbb jogalkotási téma az Uber „betiltásáról” szóló törvényjavaslat volt. A nemzeti fejlesztési miniszter által előterjesztett, több, közlekedési és személyszállítási tárgyú törvényt módosító jogszabály-javaslat elsődleges célja annak lehetővé tétele volt, hogy az illetékes kormányhivatal elrendelhesse az olyan internetes tartalom blokkolását, amely a jogellenesen működő taxi, vagy taxi jellegű diszpécser-szolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosít, vagy azokat népszerűsíti.
A rendelkezések szerint a blokkolás végrehajtásáról a büntetőügyekben és a tiltott szerencsejáték-honlapok esetében kialakított megoldást ebben az esetben is alkalmazva a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság gondoskodik.
A jogszabály másik fontos eleme volt, hogy a közigazgatási szabályszegést elkövető Uber-sofőröknél 9-re emelte a pontrendszerben kiszabható büntetőpontok számát. Ezt a pontszámot a módosítást megelőzően csupán gondatlan bűncselekmény okozásakor alkalmazták.
4. Júniusban két nap alatt fogadta el a parlament a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával összefüggő jogszabály-módosítást. A takarékszövetkezeti integrációval összefüggésben Demján Sándor, az országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke nyílt levelet is megfogalmazott Orbán Viktor miniszterelnöknek. Erre reagálva a takarékszövetkezetek éles hangú válaszlevelet fogalmaztak meg, amelyben hangsúlyozták, hogy „az integráció bővítésének eredményeként a szövetkezeti hitelintézeti szektor 2014-ről 2015-re 2400 milliárd forintra növelte mérlegfőösszegét, míg szavatoló tőkéje 264 milliárd forintról 326 milliárd forintra nőtt – ezzel az Integráció a hazai bankpiac egyik legnagyobb és legbiztonságosabb szereplőjévé vált.” Orbán Viktor úgy fogalmazott, a kormány célja „egy újjászervezett, a megelőző évtizedek zavaros folyamatait tisztázó, megfelelő pénzügyi háttérrel rendelkező és professzionális irányítással működtetett takarékszövetkezeti rendszer” megteremtése, egyetértett azonban Demjánnal abban, hogy a rendszernek megfelelő felügyeletre is szüksége van.
Ilyen előzmények után került sor a törvényjavaslat kivételes tárgyalási rendben történő elfogadására, amelynek lényeges eleme volt, hogy bevezette a Központi bank fogalmát, amely az integráció központi szervének funkcióját tölti be. Ekként az integrációban a Takarékbank helyett a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete az új központi szereplő, és lényegesen nagyobb szerephez jutott a jegybank, mint felügyeleti szerv is.
5. Szeptemberben került benyújtásra, de csupán jóval később, december 11-én fogadta el a parlament az új közigazgatási perrendtartást. Trócsányi László igazságügyi miniszter a törvényjavaslat benyújtását megelőző, 2013 óta zajló széles szakmai egyeztetéseket hangsúlyozta, s expozéjában a közigazgatási reform megkoronázásának nevezte a jogszabály-tervezetet. Az azonban az őszi hónapokban az éles szakmai kritikák hatására erősen átalakult: a végleges javaslat szerint egyetlen intézmény, a Fővárosi Törvényszék tölti majd be a közigazgatási felsőbíróság szerepét.
A törvényjavaslatot azonban a köztársasági elnök az Alkotmánybíróságnak küldte el előzetes normakontrollt kérve. Indítványában Áder János arra hivatkozott, hogy a jogszabály egyszerű többséggel elfogadott törvényként módosít sarkalatos (azaz kétharmados) törvényt. Az elnök véleménye szerint ugyanis az, hogy a Fővárosi Törvényszék tölti be a közigazgatási felsőbírósági szerepet, nem változtat azon a tényen, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben megállapított bírósági szervezet kiegészül egy új bírósággal.
+1. Az október elején lezajlott „kvótanépszavazást” követően a miniszterelnök az Alaptörvényt hetedszer módosító javaslatot terjesztett a parlament elé. A módosítás a Nemzeti Hitvallást kívánta kiegészíteni az alkotmányos önazonosság fogalmával, átfogalmazta volna a csatlakozási klauzulát, és kimondta volna az idegen népesség csoportos kényszerbetelepítésének tilalmát. A hetedik módosítás azonban a parlamenti pártok kétharmados konszenzusának hiányában a szavazáson elbukott.
