Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2016-ban összesen 260 jelentést, 21 elemzést és egy 11 részes „jó kormányzás” tanulmánykötetet hozott nyilvánosságra. Az ellenőrzés alá vont szervezetek száma megközelíti az 1000-et, az ellenőrzési megállapítások alapján megfogalmazott javaslatok száma pedig meghaladja a 2500-at. Ez azt jelenti, hogy 2016-ban minden egyes munkanapra jutott legalább egy számvevőszéki jelentés és az ÁSZ két és fél ezer ponton járult hozzá a közpénzügyek rendbetételéhez.
Az Állami Számvevőszék 2016-ban is rajta tartotta a szemét a makrogazdasági folyamatokon és az államadósság alakulásán. Az ÁSZ ellenőrizte és elemezte a központi költségvetést, illetve annak intézményeit. Folytatta az állami és önkormányzati tulajdonú társaságok ellenőrzését, és 2016-ban is figyelt az önkormányzatokra. Mindemellett az ÁSZ idén minden korábbinál nagyobb hangsúlyt helyezett az utóellenőrzésekre, vagyis visszajelzést adott a korábbi ellenőrzései hasznosulásáról.
Az ÁSZ egész évben aktívan támogatta az Országgyűlés munkáját, nagy hangsúlyt helyezett megállapításai megismertetésére és a működése átláthatóságára, hírportálján egy év alatt közel 1800 cikket, tájékoztatót, tudósítást jelentetett meg.
A Számvevőszék idén mintegy 240 alkalommal értesítette valamely hatóságot az ellenőrzései során feltárt egyes bűncselekményekre és számos súlyos szabálytalanságra utaló gyanú miatt. A nyomozó hatóságoknak tett értesítések nyomán leggyakrabban hűtlen kezelés, számviteli rend megsértése és költségvetési csalás gyanúja merült fel. Kiemelkedett még a közbeszerzési ügyekben tett jelzések száma.
Az ÁSZ 2016-ban hazai és nemzetközi szinten is tovább szélesítette fellépését a korrupció elleni küzdelem és az integritásalapú szervezeti kultúra terjesztése terén. A holland-minta alapján kifejlesztett integritás felméréshez idén minden korábbinál több, összesen 3002 közszervezet csatlakozott, továbbá az ÁSZ idén először elvégezte az állami és önkormányzati cégek korrupciós védettségének feltérképezését.
Az ÁSZ integritás felmérése nemzetközi szinten is egyre nagyobb figyelmet kap. Számos ország, például Albánia, Macedónia és Ukrajna is az ÁSZ „magyar modelljének” átvételét tervezi. Mindemellett a Számvevőszék kezdeményezése alapján 2016-tól Magyarország mintegy 75 fejlődő országban támogatja a korrupció elleni hatékony fellépést. A korrupciós kockázatok feltérképezésével az ÁSZ hozzájárul Budapest 2024-es olimpiai pályázatához is.
Az ÁSZ – ellenőrzési tapasztalataira támaszkodva – elkötelezte magát az állammenedzsment fejlesztése mellett, amelynek egyik eszköze az etikus közpénzügyi vezetőképzés alapjainak lefektetése. Továbbá a Számvevőszék célul tűzte ki a közszféra teljesítménymenedzsment fejlesztését is.
Az ÁSZ továbbra is kiemelt társadalmi felelősségvállalással összefüggő tevékenységének tekinti a magyar lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztését. 2016-ban az Országgyűlés határozatában ismerte el a Számvevőszék pénzügyi kultúra feltérképezésére irányuló és a pénzügyi kultúra elterjesztése érdekében végzett tevékenységét, és támogatta az ÁSZ feladatellátását a pénzügyi tudatosság egész társadalomra történő kiterjesztése érdekében. Az ÁSZ kiállt a magyar családok pénzügyi tudatosságát növelő nemzeti stratégia kidolgozása ügyéért.
Az ÁSZ 2016-ban is nagy hangsúlyt helyezett a széleskörű tudásmegosztásra, amelyet elsősorban a törvényben meghatározott tanácsadó tevékenysége keretében valósított meg. Idén is több nagyszabású nemzetközi és hazai konferenciát, „jó gyakorlatok” szemináriumot szervezett, szakértői több tucat külső konferencián, egyéb rendezvényen osztották meg széleskörű tapasztalatainkat. Továbbá az ÁSZ 2016-ban megújított öntesztekkel támogatta a potenciális ellenőrzötteket, valamint a tudományos hasznosulás érdekében idén is kiadta a Pénzügyi Szemle közpénzügyi folyóiratot.
