A befektetéssel és adósságrendezési eljárásban érintett önkormányzatokról szóló első 13 jelentését hozta nyilvánosságra az Állami Számvevőszék. Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a befektetésekkel kapcsolatos döntések szabályszerűtlen előkészítése és végrehajtása következtében a közvagyon biztonságos, körültekintő befektetése nem volt biztosított egyik önkormányzatnál sem. Az adósságrendezési eljárásban érintett önkormányzatoknál tett ellenőrzési megállapítások alapján pedig kijelentette: az adósságrendezési eljárások eredménytelenek voltak.
Az Állami Számvevőszék az elmúlt években több száz ellenőrzést folytatott le önkormányzatoknál és nemzetiségi önkormányzatoknál, ezek mindegyikének célja a helyhatóságok szabályozott működésének, gazdálkodásának, illetve pénzügyi egyensúlyi helyzete megteremtésének és fenntartásának támogatása volt – nyitotta meg a sajtótájékoztatót Warvasovszky Tihamér. Hozzátette: az ellenőrzésekkel a Számvevőszék többek között hozzájárult a 2010-2011-es kritikus mértéket öltő önkormányzati eladósodás kiváltó okainak részletes feltérképezéséhez, valamint az egész alrendszer működését veszélyeztető problémák tényszerű feltárásához.
Az ÁSZ kiterjesztette az önkormányzatokat érintő ellenőrzéseit
Warvasovszky Tihamér alelnök ismertette: az ÁSZ ellenőrzi egyrészt a települések szabályos működését megalapozó, a korrupciós kockázatok mérséklését biztosító belső kontrollrendszer kialakítását és működtetését, valamint a pénzügyi és vagyongazdálkodás szabályszerűségét. Továbbá rendszeres utóellenőrzések keretében értékeli a Számvevőszék a jelentések megállapításai és javaslatai alapján az önkormányzatok által vállalt intézkedési tervek végrehajtását is. Mindemellett folyamatosan elemezi az észlelt kockázatokat, közéleti eseményeket, és ez alapján 2015-ben, illetve 2016-ban két, korábban nem ellenőrzött speciális területre – az önkormányzatok befektetési tevékenységére, illetve a csődhelyzetbe került önkormányzatok adósságrendezési eljárásaira – is kiterjesztette az ellenőrzéseket – mutatta be az ÁSZ alelnöke.
A 2015-ben történt, brókercégekhez kapcsolódó események kockázatait értékelve, valamint azok társadalmi jelentőségére tekintettel terjesztette ki az ÁSZ a belső kontrollrendszer ellenőrzését az érintett önkormányzatok befektetési döntéseire is – hangsúlyozta Warvasovszky Tihamér. Továbbá a kockázatokat értékelve folytatja az ÁSZ az önkormányzatok adósságrendezési eljárásainak ellenőrzését is, mivel az adósságrendezés olyan, az önkormányzatok fizetőképességének helyreállítására irányuló, törvény által szabályozott folyamat, amelynek célja a hitelezők követelésének kielégítése, az önkormányzat kötelező feladatainak folyamatos teljesítése, illetve az önkormányzatok átgondolt, felelősségteljes gazdálkodásának elősegítése, azonban állami segítség, vagyis az adósságkonszolidáció nélkül – emelte ki az alelnök.
A belső kontrollrendszer és befektetési döntések ellenőrzéséről szóló hat jelentés alapján megállapítható: a belső kontrollrendszer kialakításának és működtetésének hiányosságai miatt a közpénzfelhasználás szabályossága az önkormányzatok döntő többségénél nem volt biztosított, s így a befektetési tevékenység szabályszerű végzését nem támogatta – emelte ki Warvasovszky Tihamér. A hét önkormányzat adósságrendezési eljárásait értékelő ellenőrzései során pedig feltárta az ÁSZ, hogy a hitelezői követelések egyezségben meghatározott ütemezés szerint történő teljes körű kielégítésére csak egy önkormányzatnál került sor. A fizetőképesség helyreállításához pedig a hétből egyik településen sem voltak elegendőek a saját hatáskörben végrehajtott intézkedések – összegezte az ellenőrzési tapasztalatokat az alelnök. Az adósságrendezési eljárások eredménytelensége miatt az eddigi ellenőrzési tapasztalatai alapján az ÁSZ jelzéssel él a jogalkotó felé a vonatkozó jogszabály felülvizsgálata érdekében, és felveti az újraszabályozás szükségességét – hívta fel a figyelmet az ÁSZ alelnöke.
A nyilvánosságra hozott 13 jelentésről szóló további részleteket Renkó Zsuzsanna felügyeleti vezető ismertette a sajtótájékoztatón. Hat önkormányzat – Almásfüzitő, Arló, Dunaszeg, Fót, Százhalombatta és Törökszentmiklós – ellenőrzése a belső kontrollrendszer kialakítására és működtetésére irányult, valamint kiterjedt a pénzügyi befektetési döntések szabályosságára is. Hét további önkormányzat – Esztergom, Gönc, Nagydobos, Nemesvid, Selyeb, Sáta és Verseg – esetében pedig a számvevők az elmúlt években lefolytatott adósságrendezési eljárásokat értékelték – mutatta be az ÁSZ felügyeleti vezetője.
Hat befektető önkormányzat ellenőrzése zárult le
Renkó Zsuzsanna felügyeleti vezető szemléltette, hogy a hat önkormányzat nagyságrendileg mekkora összegű befektetéssel rendelkezett. Almásfüzitő összes befektetése 879,4 millió Ft, Arló esetében 8,7 millió Ft, Dunaszegnél 155, 1 millió Ft, míg Törökszentmiklósnál 119,4 millió Ft volt. Fót összes befektetése 3 milliárd 39,7 millió Ft, míg Százhalombatta összes befektetése 8 milliárd 31,1 millió Ft összegű volt – sorolta a felügyeleti vezető. Hozzátette: az ÁSZ a 2014. június 30-án, illetve 2015. április 30-án meglévő valamennyi befektetést, így az értékpapírokat, lekötött betéteket, üzleti célú ingatlanokat, kulturális javakat, és értéktárgyakat értékelte.
Az eddigi ellenőrzési tapasztalatok alapján Renkó Zsuzsanna összegezte: az önkormányzatok belső kontrollrendszer kialakításának és működtetésének hiányosságai miatt a közpénzfelhasználás szabályossága – Százhalombatta kivételével – nem volt biztosított. Kiemelte a belső kontrollrendszer pillérei közül a kockázatkezelési rendszert, mely szinte valamennyi önkormányzatnál, valamint a kontrolltevékenységeket, mely utóbbi egyik önkormányzat esetében sem volt szabályszerű. A belső kontrollrendszer így a befektetési tevékenység szabályszerű végzését nem támogatta – mondta a felügyeleti vezető. A befektetésekkel kapcsolatos döntések szabálytalanságai miatt továbbá a közvagyon biztonságos, körültekintő befektetése sem volt biztosított. Ugyanis a döntések előtt a kockázatokat többségében nem mérték fel, a döntési hatásköröket nem tartották be, továbbá a döntéseket nem szabályszerűen hajtották végre – tette hozzá a felügyeleti vezető.
A befektetésekkel kapcsolatban feltárt számviteli, nyilvántartási és számbavételi hiányosságok következtében az önkormányzatok éves költségvetési beszámolói a vagyoni és pénzügyi helyzetet nem a valóságnak megfelelően mutatták be – húzta alá a felügyeleti vezető. Több esetben nem voltak meg például az egyedi bizonylatok, továbbá nem volt olyan önkormányzat, ahol a leltározás és év végi értékelés szabályszerű lett volna – emelte ki Renkó Zsuzsanna. Hozzátette: az ellenőrzések során feltárt szabályozási és működési hiányosságok miatt az önkormányzatoknak még fejlődést kell elérniük a korrupció ellen védettséget biztosító integritás szemlélet érvényesítése érdekében.
Befejeződött hét adósságrendezési eljárásban érintett önkormányzat ellenőrzése
Ezt követően az adósságrendezési eljárásokban érintett önkormányzatokat mutatta be a felügyeleti vezető: az adósságrendezés során benyújtott hitelezői igény Esztergom esetében 26 milliárd 578 millió Ft, Göncnél 1 milliárd 110 millió Ft, Nagydobos önkormányzatánál 86,1 millió Ft, Nemesvid esetében pedig 316,4 millió Ft volt. Folytatta: Selyeb önkormányzatánál két esetben volt adósságrendezés 45,8 millió Ft és 93,3 millió Ft összegben, míg Sátán 75,2 millió Ft, Versegen pedig 258,8 millió Ft összegben nyújtottak be hitelezői igényt. Az adósságrendezés az önkormányzatok többségénél egyezséggel zárult, Nemesvid és Verseg esetében pedig a bíróság vagyonfelosztást rendelt el – mondta az ÁSZ felügyeleti vezetője.
Renkó Zsuzsanna kiemelte: az adósságrendezési eljárások végrehajtása során a polgármester, a jegyző és a pénzügyi gondnok nem szabályszerű feladatellátása akadályozta az adósságrendezés céljainak elérését. Nem alakult meg több esetben például az adósságrendezési bizottság, illetve nem alakítottak ki reorganizációs programot sem – hívta fel a figyelmet a felügyeleti vezető. A hitelezői követelések teljeskörű kielégítésére két önkormányzatnál, Gönc és Nagydobos esetében került sor, ez utóbbinál azonban az egyezségben meghatározott ütemezéshez képest jelentős késéssel – ismertette Renkó Zsuzsanna.
A fizetőképesség helyreállításához sehol nem voltak elegendőek a saját hatáskörben végrehajtott intézkedések – mondta a felügyeleti vezető. Folytatta: az önkormányzatoknál – Gönc kivételével – az eseti állami támogatások nélkül fenntartható pénzügyi egyensúlyt nem sikerült megteremteni. Gazdasági társasággal két önkormányzat, Esztergom és Gönc rendelkezett – ismertette az ÁSZ felügyeleti vezetője. Az ÁSZ ellenőrzései megállapították, hogy az önkormányzatok nem gondoskodtak megfelelően a közfeladatot ellátó gazdasági társaságaik tulajdonosi felügyeletéről, ezért a gazdasági társaságok pénzügyi vagyoni helyzete kockázatot jelentett az önkormányzatok gazdálkodására nézve – zárta prezentációját a felügyeleti vezető.
