Az ADIDAS Budapest Kft-nek fizetnie kell – a szabadalombitorlás megállapítása után Oroszi László feltaláló gazdagodás visszatérítési igényének is jogerősen helyt adott a bíróság – közölte a Sár és Társai Ügyvédi Iroda és a Danubia Szabadalmi és Jogvédő Iroda.
A Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.783/2016/10. számú, 2016. november 8. napján kelt jogerős ítéletében részben megváltoztatta az elsőfokon eljárt Fővárosi Törvényszék ítéletét, és az Adidas Budapest Kft. alperest négyszeresre felemelt összegben marasztalta szabadalombitorlással elért gazdagodás visszatérítése címén, melyet az ADIDAS Budapest Kft-nek 2002. március 23-tól középarányos kamattal együtt kell megfizetnie a felperes, Oroszi László feltaláló javára. Az Adidas Budapest Kft-vel szemben Oroszi László feltaláló perbeli jogi képviseletét a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. részéről Lantos Mihály szabadalmi ügyvivő mellett a Sár és Társai Ügyvédi Iroda részéről Hennelné dr. Komor Ildikó ügyvéd látta el.
A Predator Precision és az azt követő Predator Mania cipők különlegességét rúgófelületük finoman bordázott kialakítása jelentette. Ezt a megoldást Oroszi László feltaláló 1995 és 1996 között dolgozta ki, majd 1996-ban szabadalmaztatta Magyarországon, sőt egész Európában. Ellenben eljárás során az őt képviselő szakember műhibát vétett, ezért a találmány nemzetközi védelme nem került bejegyzésre.
Oroszi László 2002-ben indított pert az ADIDAS Budapest Kft. ellen szabadalombitorlás megállapítása és egyéb jogkövetkezményeinek alkalmazását kérve a bíróságtól, melynek jogalapját 2012-ben nyerte meg az Adidas Budapest Kft. ellen; ekkor jogerősen megállapítást nyert, hogy az Adidas Predator Precision és az Adidas Predator Mania nevű irányítósávos futballcipők Oroszi László feltaláló 222 806 lajstromszámú magyar szabadalmát bitorolták. Mivel a szabadalombitorlási per tárgyalása évekig fel volt függesztve, és a per a jogalap kérdésében többször is megjárta a Kúriát, Oroszi László szabadalombitorlással kapcsolatos anyagi igényei csak ezt követően, 2014-ben kerülhettek előterjesztésre.
A per ezen végső szakasza zárult le tehát most, 2016. novemberében a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntésével. A hosszadalmas, több mint 14 évig tartó bírósági eljárást mindvégig komoly sajtófigyelem kísérte. Kiemelt jelentőségét mutatja az is, hogy számos jogkérdésben olyan elvi jelentőségű döntés született, amelyek alapvetően kihathatnak egyéb szabadalombitorlási eljárásokra is, különös tekintettel a szabadalombitorlás miatt kért kártérítési igény érvényesíthetőségének szempontrendszerére, valamint a szabadalombitorlással elért gazdagodás visszatérítésének előfeltételeire. Emellett a Kúria elvi jelentőséggel azt is kimondta, hogy nem évülhetett el a perben a felperes gazdagodás visszatérítési igénye mindaddig, amíg a bitorló alperes a jogerős ítéletben őt kötelező adatszolgáltatásnak nem tett eleget. Alapvető döntésnek minősül a „fedési hányad” fogalmának jelen per másodfokú eljárásában való helyes értelmezése is.
A bíróság úgy is határozott, hogy 70%-ban Oroszi úrnak kell viselnie a perköltséget. Az ügyben ezúttal is valószínűsíthető, hogy a felek a Kúria végső döntését fogják kérni felülvizsgálati eljárásban.
