Az utóbbi időben a jogállamiság, valamint az alapvető jogok tekintetében is romlott a helyzet Törökországban, és ez jelentősen megnehezíti azt, hogy Ankara eleget tegyen az uniós csatlakozás feltételeinek – hangsúlyozta az Európai Bizottság (EB) a bővítési folyamat állását értékelő, szerdán közzétett jelentésében. Ömer Celik, az európai ügyekért felelős török miniszter úgy reagált a jelentésre, hogy az nem konstruktív, s számos eleme azt mutatja, hogy az EU nem érti a törökországi helyzetet.
“A júliusi 15-i puccskísérlet önmagában támadás volt a demokrácia ellen. A helyzet súlyosságára való tekintettel jogos volt a gyors reagálás. Az utóbbi hónapokban elfogadott intézkedések mértéke és kollektív jellege azonban nagyon súlyos aggodalmakra ad okot” – közölte Johannes Hahn, az Európai Bizottság bővítési tárgyalásokért felelős tagja.
Sajtótájékoztatóján az uniós biztos kijelentette, tagjelölt országként Törökországnak a “legszigorúbb normáknak kell megfelelnie a jogállamiság és az alapvető jogok területén”. Hozzátette, “Ankarának saját érdekéből sürgősen véget kellene vetnie az EU-tól való távolodásnak”.
“Ezek a lépések, ide értve a halálbüntetés visszaállításának mérlegelését, egyre inkább összeegyeztethetetlennek tűnnek azzal, hogy Törökország hivatalosan az EU tagjává szeretne válni” – mondta az osztrák politikus, aki szerint “itt lenne az ideje, hogy Ankara megmondja, valójában mit akar”.
A jelentésben kitértek a nyári puccskísérletet követően kezdődött törökországi tisztogatásokra, amelyekről szólva hangsúlyozták, hogy minden esetben biztosítani kell az eljárások átláthatóságát.
Mint írták, számos török jogszabály nincs összhangban az unió szabályaival, és komoly aggodalomra ad okot például az, hogy a múlt héten őrizetbe vették a kurdbarát Népek Demokratikus Pártjának több parlamenti képviselőjét.
Az EB kifejtette, hogy a Törökország délkeleti részén uralkodó helyzet még mindig az egyik legkomolyabb kihívás, amellyel Ankarának szembe kell néznie, a terrorellenes intézkedéseknek azonban arányosnak kell lenniük és meg kell felelniük az emberi jogi előírásoknak. Ezzel kapcsolatban leszögezték, a török terrorellenes törvény ellentétes az uniós szabályokkal, alkalmazása súlyos aggályokat vet fel.
A dokumentum szerzői szerint az elmúlt évben komoly visszalépés történt a sajtószabadság vonatkozásában is, újságírók, írók ellen indítottak büntetőeljárásokat, számos ellenzéki sajtóterméket bezártak, sokakat őrizetbe is vettek. Emellett a gyülekezési szabadság is meglehetősen korlátozott nyár óta – olvasható a jelentésben.
Szakértők szerint a szerdai jelentés tovább ronthatja a felek közötti kapcsolatot. Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő máris arra figyelmeztetett, hogy az EU-nak számolnia kell a következményekkel, amennyiben úgy dönt, hogy véget vet a csatlakozási tárgyalásoknak.
Ömer Celik, az európai ügyekért felelős török miniszter szerint a jelentés nem használ Törökország és az Európai Unió kapcsolatainak, s nem nyújt utat az előrelépéshez. Mint fogalmazott: az EU egy pusztán jelentésfogalmazó intézménnyé vált, amelynek nincsenek meg a kellő tervei a jövőre nézve. Ankarának és Brüsszelnek sokkal magasabb szintű együttműködésre lenne szüksége – hangsúlyozta.
A hatalomátvételi kísérlet során a puccsistákat nem számítva közel 250 ember halt meg, mintegy kétezren pedig megsebesültek. A történtek után átfogó tisztogatás kezdődött Törökországban a fegyveres erők és a rendőrség soraiban, az igazságszolgáltatás berkeiben, valamint a közigazgatásban. Legalább 110 ezer embert függesztettek fel vagy bocsátottak el, és több tízezer embert vettek őrizetbe
