Közlekedés, posta és távközlés – ez a három szolgáltatási szektor az, amellyel 2016-ban a fogyasztóknak leginkább meggyűlt a bajuk a Budapesti Békéltető Testület előtt és vették igénybe gyors, ingyenes eljárását a vita rendezése érdekében. A hazai szolgáltatások piacán ezek „vezetnek” toronymagasan a Testületnél és számítanak a legproblémásabb területeknek, hiszen az összes, szolgáltatásokkal összefüggő kérelem közel fele (44 %) ilyen ügyekkel volt kapcsolatos.
A Budapesti Békéltető Testület több mint kétezer, fogyasztó és vállalkozás közötti vitát zárt már le idén 2016. januártól szeptemberig, amelyekből jól látszik az, melyek a kérelmekkel leginkább érintett termékek és szolgáltatások.
1. A szolgáltatások piacán a közel ezerkétszáz ügyből a legtöbb a közlekedéssel (26 %), posta- és távközlési szolgáltatásokkal (18 %), valamint a közszolgáltatásokkal (14 %) függött össze. Ez nem véletlen, hiszen a fogyasztók gyakran vitatják a személyszállítási szolgáltatás során kiszabott pótdíjak jogosságát, de sok a panasz az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra, így különösen a hűségszerződések miatt is. Ami a közszolgáltatásokat illeti, még mindig többször előfordul, hogy a fogyasztó több százezer forintos fizetési felszólítást kap azért, mert a szolgáltató szerint hozzányúlt az órához. De persze ugyanúgy előfordulnak olyan kérelmek, amelyek jól mutatják, hogy a szolgáltatók számlázási rendszerén és az egyes kimutatásokon nem tudnak eligazodni a kérelmezők.
A középmezőnyben végzett az utazási szolgáltatások, tehát a turizmus területe (7 %), a különböző gazdasági szolgáltatások (7 %), pl. tanácsadás, könyvelés, de szintén megemlítendő az egyes javító-karbantartó szolgáltatások köre is (6 %). Ezeket követik csökkenő sorrendben az építőipari kivitelezéssel összefüggésben lezárt ügyek.
A nyári utazásokat illetően tehát még mindig megfigyelhető, hogy a fogyasztók a nyújtott szolgáltatások alacsony volta miatt bosszankodnak, a beígért programok közel sem találkoznak az elvárásokkal. A például egyes ház körüli, javító-karbantartó szolgáltatások kapcsán továbbra is gondot jelent, hogy a vállalkozó eltűnik a fogyasztó a látóteréből, miközben már nála van az előre elkért és kifizetett foglaló vagy előleg, amelynek a panaszos bottal ütheti a nyomát. Évről évre ugyanazokkal az esetekkel találkozni, gondot okoz a vállalkozás szórólapról történő kiválasztása, az előzetes tudakozódás hiánya és persze, hogy számla-nyugta, szerződés hiányában egy papír sincs a kérelmező kezében, amivel állításait bizonyíthatná.
Ami a szolgáltatások piacát illeti, legkevesebb gond a különböző ingatlan ügyletekkel (2 %), az oktatási szolgáltatásokkal, például felnőttképzéssel (1 %), és az egyes különféle személyi szolgáltatásokkal volt (0.3 %), mint a szépségápolás, vagyonvédelem. Ezekkel közel azonos az egészségügyi szolgáltatásokkal összefüggő ügyek aránya.
2. A termékek piacán az évek óta megfigyelhető trendek köszönnek vissza a Budapesti Békéltető Testületnél, így a 2016. január-szeptember között lezárt közel 900 db. vitás ügyből, amelyek valamilyen árucikkel voltak kapcsolatosak, a legtöbb probléma a lábbelikkel (30 %), egészségmegőrző- és gyógyászati termékekkel (15 %), híradástechnikai termékekkel (13 %) függött össze.
Ami a cipőket illeti, tipikus a több tízezer forintért megvásárolt lábbelik példája, amelyek már egy-két hordást követően kilyukadnak, talpuk elválik, elenged a ragasztásuk – ezek a termékek nem találkoznak azokkal az elvárásokkal, amelyeket a fogyasztók a neves márka, gyártó vagy a magas vételár miatt az árucikkeknek tulajdonítanak. Meg kell jegyezni, a szakértői vélemények sem alkalmasak többször a hiba okának felderítésére és tartalmi hiányosságokban szenvednek. Az egészségmegőrző- és gyógyászati termékekkel kapcsolatos vitás ügyek tipikusan a termékbemutatókra vezethetők vissza, a kérelmek rendre arról árulkodnak, hogy megtévesztő egészségügyi szűrés során a fogyasztókra rátukmálják az árucikkeket, amikre a „rossz eredmények” miatt „van szükségük”. Sőt, a Budapesti Békéltető Testület több olyan esettel is találkozott, amikor az egyértelmű tilalom ellenére kölcsönszerződést írattak alá az árubemutatón a fogyasztóval. A híradástechnikai termékek között vannak az elromló, meghibásodó televíziók, mobiltelefonok, amelyeknek a garanciális javítását a vállalkozás vagy a szerviz elutasítja, megsértve sok ízben azt a bizonyítási kötelezettségét, hogy a hiba oka csak a vásárlást követően keletkezett.
A termékeknél a „középmezőnyt” a bútor, sportszer, hangszer, óra, ékszer (10 %) kategóriája, a számítástechnikai és irodai gépek (9 %), valamint a háztartási és kerti gépek (7 %), valamint a vegyipari, dohánytermékek és az élvezeti cikkek (6 %) jelentik.
Ezeknél kevesebb alkalommal kerül sor járművekkel vagy ezek alkatrészével összefüggő kérelem (4,12 %) benyújtására, azonban ez esetben a fogyasztókat ért kár rendszerint jelentős, akár több százezer forintos a például hibásan működő motor, tolatóradar miatt.
A hazai termékek piacán a látszerészeti, fényképészeti, optikai eszközök (2 %) hibája miatt alig fordulnak a fogyasztók a Budapesti Békéltető Testülethez, ennél is alacsonyabb a textillel, ruhaneművel (2 %) összefüggő kérelmek száma, végül a legkevesebb panasz az élelmiszerekre, italokra (1 %), és építőanyagokra, nyílászárókra (1 %) érkezik.
A fentiek jól mutatják, milyen sokféle ügyben járhatnak el a békéltető testületek, amelyek azért munkálkodnak és teszik dolgukat, hogy a fogyasztó és vállalkozás közötti viták mindkét fél megelégedésére, a bírósági utat elkerülve oldódjanak meg.
