A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványainak létrehozása és az alapító okiratban rögzített alapítványi célok összhangban állnak a jegybank törvényben foglalt feladataival, az alapítás számviteli elszámolása mind az alapítónál, mind az alapítványoknál megfelel a jogszabályi előírásoknak – egyebek közt ezt állapítja meg az MNB felügyelőbizottságának (fb) nyilvánosságra hozott jelentése.
Az MNB honlapján olvasható jelentés összefoglalója szerint az alapítványok alapító okiratában megjelölt célok, amelyek kimondottan az oktatás bizonyos területeire vonatkoznak, egyértelműen támogatják a kormány gazdaságpolitikát.
Az alapítói vagyonátadással az MNB vagyoni helyzete nem romlott, az alapítványok alapítói tőkejuttatásai az MNB nyereségéből származtak – írták, hozzátéve: ugyanakkor az alapítói vagyonátadás nagyságrendjének értékelése kellő alátámasztással nem végezhető el.
Az fb megállapítása szerint az alapítványok számára történő vagyonrendelés nem veszélyeztette a jegybank elsődleges célját és alapvető feladatai teljesítését. Az MNB a jegybanktörvény által biztosított függetlenség alapján jogosult volt dönteni az alapítványok létrehozásáról és az alapítványi hozzájárulásokról.
Megjegyzik, hogy az európai tagállami központi bankokra vonatkozó nemzetközi rendelkezések sem korlátozzák a tagok nem elsődleges feladataival kapcsolatos tevékenységet, így a társadalmi szerepvállalást.
Az fb szerint az MNB alapokmányában megfogalmazott támogatási stratégia, továbbá az alapítványi célok megfelelnek a törvényi elvárásoknak. Az MNB által definiált célok megvalósítása érdekében kiválasztott működési forma működőképes és támogatható. Hozzáteszik, hogy az alapítványok létrehozása erre megfelelő megoldás, amit nemzetközi példák is alátámasztanak.
A jelentés arra is kitér, hogy az alapítványok és az MNB szervezeti és személyi kapcsolatai szorosak, ugyanakkor az alapítványok kuratóriumaiban és felügyelőbizottságaiban kisebbségben vannak a jegybankkal munkaviszonyban állók. Az MNB-nek így – ha nem is jogi értelemben – érdemi befolyása van a Pallas Athéné alapítványok működésére, azonban ez az fb véleménye szerint a rendelt vagyon nagyságrendje miatt szükséges is.
Nemzetközi példákat vizsgálva azt is megállapították, hogy a külföldi központi bankok elsősorban a jegybanki feladatokhoz kapcsolódó képzési tevékenységet látnak el. Az MNB tevékenysége részben illeszkedik a külföldi társainak oktatási programjaihoz, de elkötelezettségének széles skálája és anyagi ráfordításának nagysága egyedinek tekinthető.
A jelentés szerint az MNB a vizsgált hat alapítvány számára összesen 259,6 milliárd forint pénzeszközt adott át: ebből 2013-ban 2 milliárdot, 2014-ben 245 milliárdot, 2015-ben 12 milliárdot, 2016-ban – a vizsgálat lezárásáig – 0,6 milliárd forintot. Az alapítványoknak átadott ingatlanvagyon könyv szerinti értéke 2014-ben 2,4 milliárd forint volt, 2015-ben pedig további 4,5 milliárd forint értékű ingatlan-átadás történt.
A pénzeszköz- és ingatlanátadásokat az MNB az éves eredmény-kimutatásaiban a jutaléktól eltérő egyéb ráfordítások között számolta el. A pénzeszköz átadása deviza esetén a devizaköveteléseket csökkentette, míg forint esetén a likviditást lekötő instrumentumok (forint kötelezettségek) értékét növelte a mérlegben. A vagyonátadás számviteli elszámolása ráfordításként az eredménykimutatásban a tárgyévi eredmény csökkenésében jelenik meg.
A jelentés leszögezi, hogy a felügyelőbizottság vizsgálati köre nem terjed ki az alapítványok működésének közvetlen ellenőrzésére, hatóköre az MNB, mint alapító döntéseinek, alapítói jogai gyakorlásának ellenőrzésére korlátozódik.
