Az Európai Bizottság által javasolt szabadalmi törvény korlátozná a szoftverek szabadalmaztathatóságát, így Európában például hiába kérne oltalmat egyklikkes vásárlási metódusára az Amazon.
Az unió kormányzata ajánlását elsősorban az internet és az elektronikus kereskedelem érdekeivel indokolta, így az európai szabadalmi törvényből – szemben az amerikaival – kimaradna az üzleti gyakorlat szabadalmaztatásának lehetősége. A szoftverek terén az oltalom így csak technikai újításokra terjedne ki. A javaslatot tizenöt uniós tagországnak kell megszavaznia és ráadásnak az Európai Parlamentnek is meg kell szavaznia. A törvény ellenzői máris megkezdték a lobbimunkát. A Business Software Alliance európai irodája közölte: az amerikaihoz hasonlóan precedens elvű brit vagy német szabályozás kiterjesztését támogatná. Az Európai Bizottság azonban direkt nem ezt akarja. Európában a dobozos szoftverek piaca hatvanmilliárd dolláros forgalmat bonyolít és évente átlagosan tíz százalékkal növekszik – mindezek mellett a szoftverszabadalmak csak elenyésző töredéke van európai cégek birtokában.
“Egy ilyen széleskörű jogi oltalom akadályozza a kereskedelmet és megszünteti a versenyt. Az amerikai panaszok lepattannak rólunk.” – mondta Fritz Bolkestein pénzügyi különmegbízott. Amerika felől eddig nem érte hivatalos vagy félhivatalos panasz az európai törvénytervezetet. Ismeretes ugyanakkor, hogy az Egyesült Államokban most is folyik az a per, amelyet az Amazon internetes könyváruház indított a Barnes&Noble internetes könyáruház ellen, mivel utóbbi megsértette az Amazon 1997-ben szabadalmaztatott “1-Click” nevű találmányának szabadalmát “Express Lane” nevű, szintén egy klikkeléses online vásárlási konfigurációjával.
Az Európa Bizottság javaslata a londoni Intellectual Property Institute (Szellemi Tulajdonjogi Intézet) tanulmányára hivatkozik, amely szerint a szoftverszabadalmak “segítették a számítástechnikával kapcsolatos iparágak fejlődését Amerikában – főként a kis- és középvállalkozások fejlődésére hatottak ösztönzően, amelyek a hagyományos értelemben vett óriásvállalatokká nőttek.” Az óriásvállalatok pedig a fent említett példa fényében hajlamosak (teljesen jogosan) nagy erővel abban az irányban nyomulni, amerre üzleti érdekeiket sejtik. A javasolt szabályozás ugyanakkor a szoftveres technikai megoldásoknak változatlanul törvényi védelmet biztosítana – kérdés, hogy ennyivel megelégszik-e az amerikaiak uralta iparág, vagy hívják Busht.
