Hiányosságok a korrupció elleni védettséget biztosító belső kontrollrendszerben, sorozatos szabálytalanságok a pénzügyi és vagyongazdálkodásban és folyamatos likviditási problémák – így foglalhatók össze az egészségügyi intézményeknél 2016-ban eddig befejezett ÁSZ ellenőrzések főbb megállapításai. A kórházak ellenőrzésének tapasztalatai alátámasztják azokat az állításokat, amelyeket az Állami Számvevőszék már korábban is megfogalmazott, miszerint a nem megfelelő vezetésnek, illetve a nem elégséges tulajdonosi kontrollnak súlyos következményei lehetnek.
Az Állami Számvevőszék folyamatosan rajta tartja a szemét az egészségügyi ágazatba tartozó közpénzfelhasználó szervezeteken, az elmúlt években számos ellenőrzést végzett a területen. Az elmúlt évek tapasztalatait az ÁSZ 2016 áprilisában az Országgyűlésnek szóló tájékoztatóban is összefoglalta. Mivel a központi alrendszer intézményei – köztük a kórházak – meghatározó súlyt képviselnek a közpénzek felhasználásában és az állami vagyonnal való gazdálkodásban, ezért az ÁSZ kiemelten fókuszál ezek ellenőrzésére.
2016-ban eddig már nyolc kórház ellenőrzését fejezte be a számvevők
Februárban négy egészségügyi intézmény – a Zala Megyei Kórház, a Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak, a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ, valamint Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet – 2009 és 2013 közötti időszakra kiterjedő ellenőrzését zárták le a számvevők. Mind a négy intézmény esetében az integritásalapú működést biztosító belső kontrollrendszer kialakításában és működtetésében tárt fel hiányosságokat az ellenőrzés, de eltérő mértékben voltak szabálytalanságok a pénzügyi és vagyongazdálkodás területén is.
Jellemző volt, hogy a kórházak nem működtettek a jogszabályi előírásoknak megfelelő kockázatkezelési rendszert, nem végeztek kockázatelemzéseket, valamit a belső ellenőrzési rendszer működtetése során a jogszabályi előírások hiányosan érvényesültek. A pénzügyi gazdálkodásra vonatkozóan a nem közvetlenül gyógyászati célú beszerzéseket is a közbeszerzési szabályok megsértésével hajtották végre, de ugyanúgy jellemző volt az is, hogy a konszolidáció ellenére folyamatosan újratermelődött a szállítói tartozásállomány. A nem megfelelő belső kontrollrendszer kialakítás hozzájárult, hogy a pénzügyi gazdálkodást az intézményekben folyamatosan fennálló és fokozódó likviditási nehézségek jellemezték, a menedzsmentek nagyobb kötelezettséget vállaltak, mint amire pénzügyi fedezetük rendelkezésre állt.
Április végén az ÁSZ lezárta a kecskeméti székhelyű Bács-Kiskun Megyei Kórház és a miskolci központtal működő Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház 2011 és 2014 közötti időszakra vonatkozó ellenőrzését. Az ellenőrzések mindkét intézménynél hiányosságokat tártak fel az irányítószervi feladatellátásban, a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése területén, továbbá az ÁSZ szabálytalanságokat állapított meg a kórházak pénzügyi és vagyongazdálkodásában is.
Ezeknél az intézményeknél hiányosság volt, hogy az SzMSz-eket – vagyis a működést meghatározó alapdokumentumok egyikét – nem módosították az alapító okirat változásaival összhangban. A közbeszerzési szabályokat ezeknél a kórházaknál is számos esetben megsértették, az értékhatárt elérő dologi és dologi jellegű, illetve felhalmozási kiadásoknál több esetben előfordult, hogy elmaradt a közbeszerzési eljárás lefolytatása, függetlenül a beszerzés tárgyától. A folyamatos fizetőképesség nem volt biztosított, a fizetőképességet a szállítói kötelezettségek határidőn túli rendezésével tudták csak biztosítani. Ezáltal a szállítói tartozások, valamint az egyéb kötelezettségek határidőben történő kifizetése nem volt biztosított.
Visszatérő problémákat tártak fel az ÁSZ ellenőrzései minden kórháznál
Hasonló volt a helyzet a karcagi Kátai Gábor Kórházban is, amelynek a szintén 2011 és 2014 közötti időszakot értékelő ellenőrzését május elején fejezte be az ÁSZ. Ennél az intézménynél hiányosságokat is tártak fel a számvevők az integritásalapú működést biztosító belső kontrollrendszer kialakításában és működtetésében, valamint szabálytalanságok voltak a pénzügyi és vagyongazdálkodásban is. A közbeszerzési előírásokat számos esetben megsértették az ellenőrzött időszakban.
Legfrissebb jelentésében a hódmezővásárhelyi székhellyel és makói telephellyel működő Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ 2011 és 2014 közötti gazdálkodását értékelte az ÁSZ. Az intézményre vonatkozó megállapítások itt sem különböztek: hiányosságok a korrupció elleni védettséget biztosító belső kontrollrendszer kialakításában és működtetésében, valamint a pénzügyi és vagyongazdálkodás sem volt szabályszerű.
A gazdálkodást megfelelő pénzügyi szaktudással bíró személyekre kell bízni
A kórházak ellenőrzésének tapasztalatai alátámasztják azokat az állításokat, amelyeket az ÁSZ az állammenedzsment megújításával kapcsolatban már korábban is megfogalmazott, miszerint a nem megfelelő vezetésnek, illetve a nem elégséges tulajdonosi kontrollnak súlyos következményei lehetnek. A feltárt problémák mértékét mutatja, hogy az ÁSZ a jelentéseiben a nyolc kórház főigazgatójának összesen 134 intézkedési kötelemmel járó javaslatot fogalmazott meg. Lényeges, hogy a gazdálkodást felkészült pénzügyi-gazdasági szaktudással irányítsák, míg a tapasztalatok azt mutatják, sok esetben az adott intézmény szakmai feladatellátásában érintett, viszont pénzügyi és gazdálkodási szaktudással kevésbé bíró személyekre bízták ezt a feladatot.
