A naturalis obligatio vagy csonka kötelem olyan polgári jogi kötelem, amelynek követelései érvényes szerződésből fakadnak, de a követelések állami – bírói – úton való kikényszerítésére nincs lehetőség. A jog az önkéntes szolgáltatást tudomásul veszi, gazdagító jogcímként.
A naturalis obligatio fogalmát már a római jog is ismerte. Eredetileg csak hatalomalattiak peresíthetetlen kötelme – női családtagok, rabszolgák és családon belül a filius familias kötelme volt. Később azonban minden olyan kötelem naturalis obligationak minősült, amelyet nem lehetett peresíteni. Ha tartozását a kötelezett önként visszaadta, illetve kifizette, úgy azt nem lehetet sem ajándékozásnak, sem tartozatlan fizetésnek tekinteni, tehát ezt később nem lehetett visszakövetelni.
A természetes kötelmeket korábban a régi Ptk. (1959. évi IV. törvény) 204.§-ának (1) bekezdése tartalmazta. Ezek olyan kötelmek, amelyeknek teljesítése nem kényszeríthető ki, de az önkéntes teljesítés egyébként joghatályos. Ilyen kötelmek:
- a játékból vagy fogadásból eredő követelések, kivéve, ha a játékot vagy a fogadást állami engedély alapján bonyolítják le,
- a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követelések,
- továbbá azok a követelések, amelyeknek állami szerv útján történő érvényesítését jogszabály kizárja.
A régi Ptk. 204.§-ának (2) bekezdése kimondta, hogy a bírósági úton nem érvényesíthető követelés önkéntes teljesítését nem lehet visszakövetelni.
Ezekből a polgári jogi szabályokból az is következett, hogy az önként teljesített szolgáltatás a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint sem volt visszakövetelhető, tehát a nem tiltott szerencsejátékból eredő követelések érvényesek voltak, csupán a jog nem nyújtott segítséget azok kikényszeríthetőségéhez. Ezért a nyeremény erőszakos elvétele az önbíráskodás, míg az önkéntes teljesítés utáni visszavétel a rablás büntőtjogi tényállását valósított meg.
Más szabályok vonatkoztak azonban a tiltott szerencsejátékokra (tiltott kártyajátékokra). Ezek jogszabályba ütköztek, így – a régi Ptk. 200.§-ának (2) bekezdése értelmében – semmis szerződéseknek minősültek. A semmisség folytán teljesítés esetén a régi Ptk. 237.§-ának (1) bekezdése alapján a szerződéskötés előtt fennálló helyzetet kellett visszaállítani, azaz az önként teljesített szolgáltatás is visszakövetelhető volt.
A kifejtettekből az következik, hogy a tiltott szerencsejáték során önként átadott pénz bírói úton visszakövetelhető volt olyannyira, hogy a bíróságnak hivatalból kellett rendeznie a felek jogviszonyát, vagyis hivatalból is döntenie kellett az eredeti állapot helyreállításáról.
Az új Ptk. (2013. évi V. törvény) szabálya a régi Ptk. szabályával nagyrészt azonos. Az új Ptk. a „bírósági eljárásban” nem érvényesíthető követelések, a régi Ptk. a „bírósági úton nem érvényesíthető követelések” fogalmat használja. Eltérést az jelent, hogy a bírósági eljárásban nem érvényesíthető követeléseket biztosító vagy megerősítő szerződéshez nem a semmisség jogkövetkezményét fűzi, hanem az ilyen szerződésből eredő követelés az alapköveteléssel azonosan, bírósági úton nem érvényesíthető.
A jog meg kívánja akadályozni, hogy a játékszenvedély a játékost anyagi erejét meghaladó költekezésre vezesse, ezért a játék vagy fogadás céljára adott kölcsön visszafizetésének kikényszerítését még akkor sem ismeri el, ha engedélyezett játék céljára adták. A kölcsönadónak a kölcsönadáskor ez esetben tudnia kell, hogy a kölcsönt játék vagy fogadás céljára kívánja használni a kölcsönvevő. Ellenkező esetben csak egy hétköznapi kölcsönügyeltről van szó, és annak szabályai szerint kell eljárni.
Az állam a szerencsejátékok jelentős részét megengedi, eltűri, de nem tekinti olyan gazdasági vagy erkölcsi célúnak, amely megindokolná jogi védelmüket, így a bírói utat elzárja ezen követelések érvényesítése elől. Például a helyi kocsmában zajló ultizásból származó követelés nem vihető eredményesen bíróság elé, de ha az adós önként fizeti ki a tartozását, akkor azt már nem kérheti vissza.
Ha az állam engedélyezi a szerencsejátékot, akkor az abból eredő igények kikényszerítését is biztosítja (pl.: lottó, totó stb.)
A tiltott szerencsejátékok (mint például a harci kutyák viadala) folytatása jogszabályba ütközik, ennél fogva érvénytelen, a szerződéskötés előtti helyzetet kell visszaállítani. (Tiltott szerencsejáték az olyan játék, fogadás, amely a szerencsejátékról szóló törvény alá tartozik, de ennek ellenére a megfelelő engedély nélkül bonyolítják.)
