Rekordszámú vizsgálatot folytatott le tavaly az Európai Unió csalás elleni hivatala, és ezek alapján csaknem 900 millió euró visszafizettetésére tett javaslatot – derült ki a hivatal kedden közzétett éves jelentéséből.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) értékelése szerint a szervezet tavaly 304 vizsgálatot zárt le. A lezárt ügyekben a hivatal 364 ajánlást adott ki az illetékes uniós és tagállami hatóságok számára, és 888,1 millió euró összegű uniós forrás visszavételezésére tett javaslatot, mert visszaélésekre derült fény felhasználásuk során. Ezekből a vizsgált időszakban 187,3 millió eurót sikerült visszafizettetnie az Európai Uniónak.
Az OLAF-hoz tavaly 1372, csalásra vonatkozó bejelentés érkezett, és ezek közül 219 esetben indítottak új vizsgálatot. A bejelentést követően átlagosan 1,7 hónap kellett ahhoz, hogy a hivatal eldöntse, indít-e vizsgálatot az adott ügyben.
Messze a legtöbb vizsgálatot Romániában indította az OLAF, ott 45 ügyben indult eljárás tavaly. Romániát Bulgária követte 19 és Magyarország 17 üggyel.
Magyarországról 21 bejelentés érkezett feltételezett csalásokra vonatkozóan az OLAF-hoz 2015-ben, ezek közül 20 a magánszektorból, egy pedig a közszférából. A legtöbb bejelentés Bulgáriában történt (49), a legkevesebb pedig Cipruson, Észtországban és Máltán (1).
Az ugyanakkor nem derült ki a jelentésből, hogy az OLAF Magyarország esetében mekkora összegek visszafizettetésére tett javaslatot.
Giovanni Kessler, az OLAF főigazgatója a jelentést ismertetve ismételten világossá tette, hogy az uniós költségvetés kárára elkövetett csalások elleni hatékonyabb fellépés érdekében támogatná egy európai ügyészi hivatal felállítását.
