Németországban erősen szűkíthetik az uniós társállamokból érkező bevándorlók jogosultságát a szociális támogatásokra, a munkaügyi és szociális minisztérium terve szerint az uniós külföldiek hat hónap helyett öt év után férhetnének hozzá az ellátórendszer juttatásaihoz – írta csütörtökön a Berliner Morgenpost című lap.
A minisztérium tárcaközi egyeztetésre indított törvénytervezete szerint kizárják a szociális segélyre és munkanélküli támogatásra jogosultak köréből az uniós bevándorlókat, akik nem dolgoznak vagy nem szereztek korábbi németországi munkaviszony révén jogosultságot a társadalombiztosítás ellátásaira.
A javasolt új szabály szerint közpénzből finanszírozott támogatás csak akkor jár, ha az illető öt éven keresztül állami segítség nélkül gondoskodott magáról.
A szándékosan nagyon magasra emelt “belépési küszöb” a szociális juttatások megszerzését célzó, szegénységinek is nevezett bevándorlás visszaszorítását célozza.
A jogosultsági körből kizárt uniós állampolgárok csak egyszeri, áthidaló támogatást kaphatnak, ha nem tudják ellátni magukat: a német állam négy hétig gondoskodik lakhatásukról, élelmezésükről és egészségügyi ellátásukról, és kaphatnak hitelt a hazautazás költségeinek fedezésére – áll a minisztérium tervezetében.
A tárca a szövetségi szociális bíróság tavaly év végi döntéseire reagál a szigorítással. A bíróság ítéletei alapján az uniós tagállamokból érkezett, rászoruló bevándorlók hat hónapi németországi tartózkodás után jogosultságot szereznek szociális támogatásra.
A városi és települési önkormányzatok szövetsége (DStGB) szerint a kasseli bíróság döntései “végzetes” ösztönző erőt fejthetnek ki, mert a német szociális segély nagyobb, mint az ipari munkások fizetése a legszegényebb uniós tagállamokban. Az érdekképviselet számításai alapján rövidesen 130 ezer uniós bevándorló szerezhet jogosultságot, ami éves szinten 600 millió eurós költség a menekültválság miatt eleve szorult pénzügyi helyzetben lévő önkormányzatoknak.
Andrea Nahles munkaügyi és szociális miniszter néhány hete a Berliner Morgenpostban egy interjúban a tervezett szigorításra utalva azt mondta: elfogadhatatlan, hogy bárki is csak azért változtat lakóhelyet az EU-ban, hogy szociális támogatást szerezzen egy másik országban, holott hazájában is működik ellátórendszer.
Hasonlóan vélekedett Angela Merkel kancellár is, aki a társállamokból érkező bevándorlók szabad munkavállalása körüli vitával kapcsolatban egy 2014-es interjúban kiemelte, hogy az EU nem a szociális ellátórendszerek és juttatások uniója.
Németországban Nagy-Britanniához hasonlóan a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak 2014. január 1-jei megszűnése révén kiterjedt közéleti vita bontakozott ki a munkaerő szabad áramlásának elve és a szociális juttatások összefüggéseiről. A kisebbik jobbközép kormánypárt, a CSU szigorú fellépést sürgetett a szociális juttatásokkal visszaélő bevándorlók ellen. “Aki csal, az repül” – hangoztatták a bajor párt képviselői.
A kormány jelzései alapján arra is számítani lehet, hogy a brit uniós tagság ügyében februárban tartott uniós csúcson kidolgozott megállapodás nyomán megvizsgálják az uniós társállamokból érkezett bevándorlók nem Németországban élő gyermekei után fizetett családi pótlék úgynevezett indexálásának lehetőségét. Az indexálás azt jelenti, hogy a családi pótlék összegét hozzáigazítják annak az országnak a létfenntartási költségeihez, amelyben a gyermek tartózkodik.
