A felelős és átláthatóbb hitelezést segítik a fogyasztói hitelfelvételt érintő márciusi jogszabályváltozások, amelyek egyebek mellett a korábbinál szélesebb körű ügyféltájékoztatást követelnek meg a pénzügyi intézményektől.
A közlemény szerint a tisztességes hitelezést támogató fair banki szabályozás, illetve a túlzott eladósodás elkerülését célzó adósságfék szabályok után az Országgyűlés döntése nyomán március 21-étől több, a felelős hitelezést támogató új ügyfélvédelmi előírás is életbe lépett.
Az új szabályozás szerint a jelzáloghitel-szerződések megkötése előtt a pénzügyi intézményeknek az eddiginél részletesebb általános és személyre szóló – kötött táblázatos formájú – írásbeli tájékoztatást kell nyújtani díjmentesen a fogyasztóknak. A több pénzügyi intézménytől kapott írásos tájékoztatók – vagyis a jelzáloghitelek feltételei – így egyszerűen összehasonlíthatók.
A pénzügyi intézményeknek a jelzáloghitel kereskedelmi kommunikációjában fel kell tüntetni a teljes hiteldíj-mutatót (thm), hogy a hitelre vonatkozó reklámok, marketinganyagok ne keltsenek téves várakozást a fogyasztóban. Ha a mutató mellett a kamatot, és más költséget is közzéteszik, további információkat (például futamidő, kamat mértéke, típusa) is meg kell adniuk – áll az MNB tájékoztatásában.
Jelzáloghitel vagy ingatlanlízing esetén a szerződés tervezetét – hitelajánlatot – a szerződéskötés előtt legalább három nappal külön kérés nélkül is a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani, hogy mérlegelni tudja a hitelfelvétel következményeit. A három nap leteltét a pénzügyi intézmények mindenképpen kötelező kivárnia, addig a szerződés nem írható alá, valamint a szerződéstervezet átadását követő 15 napig nem változtathatja meg a szerződéses feltételeket, vagyis eddig ajánlati kötöttsége áll fenn – írják.
A fogyasztóknak nyújtott hitelről szóló törvény főszabályként megtiltja az árukapcsolást, az olyan hitelajánlatokat, ahol a fogyasztó a jelzáloghitel-szerződést külön nem köthet, csak más szolgáltatással vagy pénzügyi termékkel együtt. Nem korlátozza ugyanakkor a fogyasztó számára előnyös csomagban való értékesítést, vagyis ha a csomag elemei külön-külön is igénybe vehetők, de nem feltétlenül ugyanazon feltételekkel, mint a kapcsolódó, szolgáltatásokkal egy csomagban kínált hitelszerződésnél – írja az MNB.
A részleges vagy teljes előtörlesztésnél a módosítás megszüntette a jelzáloghitelek hitelcél szerinti megkülönböztetését. Az ezután megkötött hitelszerződéseknél így egységes felső korlátot – az előtörlesztett összeg 1,5 százaléka, jelzáloglevéllel finanszírozott hiteleknél 2 százaléka – szabtak meg a lakáscélú és a szabad felhasználású jelzáloghitelek előtörlesztésénél. Új előírás, hogy ha az adós jelzi előtörlesztési szándékát, a pénzügyi intézmény köteles az előtörlesztésre vonatkozó információkról, következményekről írásban tájékoztatást nyújtani neki.
A hitelajánlatok összehasonlításában segítséget ad a jegybank hitel- és lízingválasztó programja (http://alk.mnb.hu/portal/fogyasztoknak/bal_menu/ptilekerdezo), ami a piacon elérhető több mint 600 jelzáloghitel feltételeit mutatja be, valamint a fogyasztási-, számla- és a megtakarítás fedezete mellett nyújtott hitelek, a hitelkártyák, és az ingatlan és gépjármű lízing ajánlatok esetében is eligazodást nyújt a fogyasztóknak.
