Jozef Rohácot életfogytiglani, Portik Tamást 13 év szabadságvesztésre ítélte minősített emberölés miatt a két évtizeddel ezelőtti Aranykéz utcai robbantás, valamint a Fenyő- és a Cinóber-gyilkosság összevont büntetőperében a Fővárosi Törvényszék csütörtökön első fokon, nem jogerősen.
A szlovák állampolgárságú Jozef Rohác – akit szerdán Szlovákiában is életfogytiglanra ítéltek – leghamarabb harminc év múlva bocsátható feltételes szabadságra, vagyis a vádbeli cselekmények idején hatályos szabályozás szerint adható legsúlyosabb büntetést kapta.
A büntetőperben tárgyalt három eset közül az első 1996 decemberében az alvilágban Cinóberként ismertté vált D. Ferenc megölése, akivel az ügyészség szerint a szlovák Jozef Rohác elsőrendű vádlott végzett. Erre az utasítást az olajügyletek miatt ismerté vált Energol Rt. két korábbi igazgatója, Portik Tamás harmadrendű és Ferencsik Attila negyedrendű vádlott adta a vád szerint.
A második eset Fenyő János médiavállalkozó megölése. Az ügyészség szerint Jozef Rohác 1998. február 11-én kora este Budán, egy forgalmas kereszteződésben közvetlen közelről géppisztollyal lőtte le áldozatát. Ebben az ügyben a vádhatóság szerint egy másik szlovák férfi, a másodrendű vádlott bűnsegéd volt.
A harmadik vádpont szerint 1998. július 2-án Jozef Rohác egy autóba rejtett pokolgép működésbe hozásával megölte Boros Józsefet és másik három járókelőt. A cselekményre az ügyészség szerint Portik Tamás adott utasítást, mert Boros József terhelő vallomást tett rá az akkoriban elszaporodott alvilági leszámolásokkal és az 1990-es évek elejétől zajló olajügyekkel kapcsolatban.
Csütörtökön kihirdetett elsőfokú ítéletében a Fővárosi Törvényszék kimondta Jozef Rohác bűnösségét a Fenyő-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás miatt, ami előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés.
Portik Tamás az ítélet szerint csak Boros József megöléséért felel, az elsőfokú bíróság szerint ugyanis pusztán annyi bizonyítható, hogy erre adott utasítást Jozef Rohácnak. Cselekménye előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés.
A bíróság a Cinóber-gyilkosság esetében nem látta bizonyítottnak Jozef Rohác tettesi, illetve Portik Tamás és Ferencsik Attila felbujtói magatartását, ezért őket e vádpont alól felmentette, csakúgy mint a Fenyő-gyilkosságban bűnsegédlettel vádolt szlovák férfit.
Szóbeli indoklásában a bíró elmondta: a Fenyő-gyilkosság esetében Jozef Rohác helyszínen rögzített DNS-maradványai és a szemtanúk részletes vallomásai alapján megállapítható volt a tettes.
Az ügyészség által felsorakoztatott, alvilági és rendőrségi kapcsolatokkal is rendelkező terhelő tanúkról szólva a bíró megjegyezte: vallomásaik számos ponton súlyos kételyeket ébresztettek. Volt, aki maga mondta, “sokat hazudott”, illetve, hogy bosszút akar állni az őt ért sérelmekért. Más tanúknak százmilliós nagyságrendű elszámolási vitájuk lehetett egyes vádlottakkal. Lehetett olyan, aki mentesülhetett a büntetőjogi felelősségre vonás alól vallomása nyomán, és az sem volt tisztázott, milyen alkuk köttettek az eljárás során.
A terhelő tanúk között volt például a kecskeméti maffiaperben jogerősen elítélt Radnai László és az adócsalás, valamint magas rangú rendőrtisztek megvesztegetésének vádjával jelenleg is bíróság előtt álló Vizovicki László.
A bíró szóvá tette azt is, hogy két terhelő tanú nyomozati vallomása bekezdéseken át szó szerint megegyezett, ami már a “nyomozó hatóságok furcsa hozzáállására” utalhat. Ugyanakkor a bíró emlékeztetett arra is, hogy a nyomozásokat volt, amikor tévútra vezették, egyes bizonyítékok időlegesen vagy véglegesen eltűntek.
A bírói tanács elnöke hangsúlyozta: a bíróság dolga nem a történtek kinyomozása, kétség esetén csak felmentő rendelkezést hozhat. Ezen ügyek megítélését az időmúlás mellett jelentősen nehezítették a tanúk alvilági és rendőrségi kapcsolatai, bizonyítékok eltűnése, az objektív, tárgyi bizonyíték hiánya.
A bíró ugyanakkor kiemelte a perben elvégzett “elismerésre méltó” ügyészi munkát és az érdemi védői tevékenységet.
“A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján annyit lehetett megállapítani, amennyit az ítélet tartalmaz, sem többet, sem kevesebbet” – szögezte le.
Az ügyész a felmentések ellen, illetve a büntetések súlyosítása érdekében, Jozef Rohác és Portik Tamás felmentésért, Ferencsik Attila bűncselekmény hiányában történő felmentésért fellebbezett, így a törvényszék döntése egyik vádlott esetében sem jogerős, a büntetőper másodfokon a táblán folytatódik.
Továbbra is előzetes letartóztatásban marad Portik Tamás és Jozef Rohác, a két felmentett vádlott esetében azonban megszűnt a kényszerintézkedés.
Ferencsik Attila a felmentő rendelkezés elhangzása után jelezte, hogy rosszul van, ezért kikísérték a tárgyalóból, és csak az egyórás indoklás után tért vissza.
A büntetőper rendkívüli biztonsági intézkedések mellett zajlott, a vádlottakat folyamatosan géppisztolyos, maszkos kommandósok vigyázták. A csütörtöki határozathirdetésre Szlovákiából is érkeztek újságírók.
Jozef Rohácot szerdán, a távollétében életfogytiglanra ítélte egy szlovák különleges bíróság Besztercebányán. A nem jogerős döntés egy pozsonyi bűnszervezet három tagját, köztük őt az 1990-es években elkövetett kivégzésszerű alvilági gyilkosságok miatt ítélte el.
Portik Tamás ellen is folyamatban van egy másik eljárás. Az ügyészség azzal vádolja őt, hogy felbujtója volt Prisztás József 1996. novemberi megölésének, és emiatt tavaly ősszel, nem jogerősen tíz év szabadságvesztésre ítélték.
