A választási törvény átfogó megváltoztatására nem lehet számítani a következő országgyűlési voksolásig, ugyanakkor az eljárási szabályok több ponton is módosulhatnak a kormányoldal és az ellenzék kompromisszuma esetén – derült ki, az Együtt – a Korszakváltók pártja választási témában szervezett budapesti konferenciáján.
Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős fideszes alelnöke az Újratervezés – arányos és tisztességes választási rendszert! című konferencián felszólalva a lehetséges változásokra példaként említette, hogy a minimális listás eredmény elérésére is képtelen pártokkal – az egyéni jelöltekhez hasonlóan – visszafizettetik az állami támogatást, továbbá a külföldön szavazók névjegyzékének hitelessége érdekében valamilyen formában elkerülhetetlen az érintettek újbóli – akár könnyített – regisztrációja.
A kormánypárti politikus megjegyezte ugyanakkor, hogy a külföldön történő szavazás menetén a Fidesz csak akkor változtat, ha az Alkotmánybíróság – több mint két éve húzódó eljárása végén – elmarasztaló ítéletet hoz a témában. Az MSZP, az LMP és az Együtt konferencián részt vevő politikusai jelezték, alapvető kifogásaik vannak a jelenlegi választási rendszerrel, így például valamennyien lehetővé tennék a levélben történő szavazást a külföldön dolgozó magyar állampolgároknak is.
Gulyás Gergely a jelenlegi választási rendszer erényei között említette, hogy az radikálisan csökkentette az Országgyűlés létszámát, és a kormányzati stabilitás irányába mozdult el. Megjegyezte, az elmúlt évtizedek tapasztalata azt mutatja, nem lehet teljes politikai konszenzusra jutni az arányos és többségi választási rendszerek között. Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke érvelését azzal kezdte, hogy az NVI épületénél korábban történteket választási csalásnak tekintik, ezért a kormánynak számos ponton változtatnia kell. “Aki 2016-ban csalt egy választáson az 2018-ban is fog” – fogalmazott.
Az Együtt vezetője a konferenciát megnyitó beszédében hosszan érvelt egy arányos képviseleti rendszer bevezetése mellett, amelyben minden párt annyi mandátumhoz jut, amekkora arányban szavazatokat szerzett. Szigetvári Viktor szerint az “Orbán-rezsim” kétharmados többsége nem hozott nyugalmat, ezért ki kellene próbálni a “józan középút” politikáját, vagyis azt, hogy a folyamatos alkukényszer milyen eredményre vezet. Az Együtt elnöke az “Orbán utáni jobboldalnak” címzett javaslatuk részeként említette a kötelező nemi kvótát, az egyéni jelöltek rangsorolhatóságát, a többes ajánlás megszüntetését, a választókerületek szakértők általi kijelölését, valamint a “kamupártok” visszaszorítását. Molnár Zsolt, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke szintén egy arányos, azonban alapvetően listás választási rendszer mellett érvelt, amelyből akár teljesen hiányozhatnak is az egyéni képviselők.
Kiemelte, az elmúlt időszak alapján a koalíciós kormányzásban több erényt lát mint az “egypárti uralomban”. Az MSZP politikusa logikus ötletnek nevezte még a parlamenti küszöb csökkentését, valamint egy második országgyűlési kamara kialakítását is. Schiffer András, az LMP társelnöke a választási rendszer hibáit arra vezette vissza, hogy azt a kormányfő kétszáz tagú parlamentre vonatkozó választási ígéretéhez igazítva alakították ki. “A gombhoz varrták a kabátot” – mondta, majd hozzátette, a vegyes választási rendszert megtartanák, de 135 egyéni és 85 listás helyet vezetnének be, a választókerületek határát egy független bizottsággal húzatnák meg, a határon túli szavazatok között pedig teljes egyenlőséget tennének, mert a levélben, vagy külképviseleten történő szavazásból eredő egyenlőtlenséget a rendszer legnagyobb torzulásának tartják.
Gulyás Gergely a vita végén megjegyezte, hogy személyes álláspontja szerint akkor lehet elgondolkozni azon, hogy a magyarországi lakcímmel tartósan külföldön élők is levélben szavazzanak, ha ez kizárólag listára történő szavazást jelentene, mert minden más különbségtétel alkotmánysértő lenne a külföldi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokkal szemben. A konferencia első szakaszában – a politikusi beszélgetés előtt – kifejtette véleményét Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke is, aki arra emlékeztetett, hosszú ideje sikertelenül próbálják az Országgyűlés elé juttatni javaslataikat.
Az NVI vezetője ötleteik között említette a népszavazási törvény azon módosítását, amely nem a kérdések benyújtásától, hanem az aláírások összegyűjtésétől tiltaná a párhuzamos eljárásokat. Pálffy Ilona szintén kezdeményezte a határon túl élők ciklusonkénti regisztrációját, a külföldön dolgozóknál a levélben történő szavazás biztosítását, a nemek teljes egyenjogúságát kifejező pártlistákat, továbbá a 2 százalékot el nem érő pártok állami támogatásának visszavételét. A választási iroda vezetője komoly félelmének adott hangot, hogy a kormányoldal és az ellenzék nem tud majd egyezségre jutni, és nem tudja biztosítani a fentiekhez szükséges kétharmados többséget. Pálffy Ilona szerint azonban a változtatásokra azért is mielőbb szükség lenne, mert a 2018-as parlamenti választásig akár 4 országos népszavazás is elképzelhető.
