Egy fiatal brit programozó olyan algoritmust készített, amely a jogtalan parkolási díjat vitató ügyfél helyett megírja a fellebbezést, és el is juttatja azt a bírósághoz. A szoftverek átpozícionálhatják a hagyományos jogi szakmákat is. A jogászok többsége azonban ma még nem tart robotoktól, igaz, a programozók sem a jogászoktól.
A 19 éves brit programozó, Joshua Browder írt egy algoritmust, ami ingyen fellebbez a fél helyett, ha véleménye szerint jogtalan parkolási bírságot kapott. A fiatalember az alkalmazást 2015-ben indította, és pár hónap leforgása alatt hárommillió dollárnyi bírságot fellebbezett meg sikeresen. A Stanford University elsőéves hallgatójának robotügyvédes weblapjára belépve az ügyfélnek több kérdésre kell válaszolnia, például arra, ki vezette az autót, jól láthatóak voltak-e a parkolót jelző táblák. Mindebből az algoritmus elkészíti a fellebbezést, amit e-mailben el is küld a bíróságnak. A robotügyvéd folyamatosan tanul az elvállalt ügyekből, mert a program analizálja a beérkező adatokat, és ezekből új megoldásokat készít.
A parkolási bírság ellen fellebbezni nem csak idegesítő, de drága mulatság is: többe van az ügyvédi költség, mint maga a parkolási bírság. A robotügyvédnél (legalábbis egyelőre) nincs óradíj, félfogadási idő, hiszen a gép 24 órás műszakban dolgozik, nem tesz fel fölösleges kérdéseket, ráadásul egy másodperc alatt kidobja a választ. Persze a gép nem minden ügyben használható, a bonyolultabb esetekben kellő mértéktartással húsvér ügyvédet is tud ajánlani.
Az elmúlt évtizedekben a mesterséges intelligencia (Artificial Intelligence) óriási fejlődésen ment keresztül. A programok egyre komplikáltabb feladatokat hajtanak végre. Az IBM Deep Blue számítógépe már 1997-ben megverte az akkori sakkvilágbajnokot, Garri Kaszparovot, aki a meccs után elismerte, hogy a komputer játéka mélyen intelligens és kreatív volt. A Deep Fritz sakkprogram 2006-ban szintén győzött az aktuális világbajnok, Vlagyimir Kramnyik ellen. A gép a fejlett algoritmusoknak hála 16-17 lépésre tudott előre számolni. A mesterséges intelligencia nem csak a sakkban, hanem a sakknál lényegesen bonyolultabb go nevű játékban is győzött: a Google birodalmába tartozó DeepMind AI, illetve a rá épülő AlphaGo program idén márciusban megadásra kényszerítette a világ egyik legjobb go-játékosát, Lee Sedolt, aki a találkozó után rezignáltan csak annyit mondott, hogy új játékot kell keresnie… A Watson nevű gép pedig 2011-ben magabiztosan utasította maga mögé az amerikai televíziózás legnépszerűbb szellemi vetélkedőjének (Jeopardy!) legjobbjait.
Az International Federation of Robotics (IFR) becslései alapján 2015 és 2018 között 35 millió szolgáltatóipari robot állhat munkába. A közeljövőben ezek a gépek tisztítják az ablakokat, tanítják az iskolákban a gyerekeknek a számolást és az idegen nyelveket, ápolják a betegeket. A Nomura Kutatóintézet adatelemzői szerint Japánban 20 év múlva már a helyi munkahelyek csaknem 50 százalékát robotok töltik be. A leginkább veszélyeztetett szakmák a taxisofőröké, a biztonsági őröké, a recepciósoké és az adatrögzítést végzőké.
A programozási eredmények alapján a robotok hamarosan átpozícionálhatják a hagyományos jogi szakmákat is. A gépek ma is gond nélkül elkészítik az egyszerűbb biztosítási, adásvételi szerződéseket, míg a jogi kutató (e-discovery) szoftverek gyorsabban és olcsóbban végzik a kutatómunkát, az iratok elemzését, mint a jogi asszisztensek vagy az ügyvédek. Amy Webb, a Webbmedia Group alapítója szerint az olyan online szolgáltatások és formanyomtatvány-alapú rendszerek, mint a LegalZoom, fölöslegessé teszik a nemperes ügyekkel foglalkozó ügyvédek munkáját. Mivel ezek a megoldások alkalmasak egyszerű feladatok elvégzésére, az ügyfeleknek nem kell jogászhoz fordulni, ha védjegyet szeretnének bejegyeztetni, megírni a végrendeletüket vagy elválni a házastársuktól.
Ronald P. Loui amerikai professzor az érvelés számítógépes modellezésének fejlődéséről írt cikkében arról értekezett, hogy a manapság létező mesterséges intelligenciák már képesek újfajta, a korábbinál jóval emberibb okfejtésre. A számítógéptudós szerint hamarosan megjelenhetnek az első olyan szoftverek, amelyek nemcsak az információk összegyűjtésében, a bizonyítékok átnézésében segítenek majd a jogászoknak, hanem a meggyőző védőbeszéd elkészítésében is, amely megállja a helyét az esküdtek és a bíróság előtt.
A robotjogászok térhódításának egyik legfőbb gátja azonban éppen a jog lehet. Bradley Moss washingtoni ügyvéd szerint ha egy robot konkrét ügyet vállalna, az már jogi praxisnak lenne tekinthető, amit törvényesen csak ember végezhet. Nem szólva az etikai és jogi határokról, ezért Moss nem különösebben aggódik amiatt, hogy a robotok veszélyeztetnék a nagybetűs jogi szakmát, legfeljebb a mechanikus feladatok elvégzését vehetik át.
A McKinsey & Company részére készített múlt évi tanulmány szerint a technológiai újítások valószínűleg „csak” átalakítják, és nem megszűntetik a munkahelyeket. Ezért a foglalkozások automatizálása helyett helyesebb a feladatok automatizálásáról beszélni. Dana Remus, az Észak-Karolinai Egyetem jogi karának oktatója és Frank S. Levy, az MIT munkaerővel foglalkozó kutatója megfigyelték, hogy az ügyvédi tevékenységek jelentékeny része esik abba a kategóriába, amit Polányi Mihály nehezen kódolható emberi magatartásként definiált. „Ha egy feladat kevésbé strukturált, akkor is gyakran nehéz minden eshetőséget előrelátni” – állapították meg tanulmányukban. Ezért a jogi kutató szoftverek alkalmazása elképzelhetetlen valódi ügyvédek közreműködése nélkül. A tényleges jogi munkamódszereket a kiszámlázott órák alapján elemezve úgy becsülték, hogy a jogi tevékenységek körülbelül 13 százaléka eshet az automatizálás áldozatává. „Természetesen, ha ennyi munka egy év alatt tűnne el, az borzasztó hatással lenne, azonban fokozatos, több éves bevezetéssel mindez kevésbe lenne észrevehető” – hangsúlyozta a két kutató.
