A teljes leépülés veszélye fenyegeti az emberi jogok védelmére kialakult nemzetközi mechanizmust, mivel a rövid távú nemzetállami önérdekek és a biztonsági indokokkal végrehajtott drákói hatósági intézkedések az alapvető szabadságjogok elleni teljes körű támadássá fajultak világszerte – áll az Amnesty International (AI) Londonban ismertetett éves világjelentésében, amely élesen bírálja az Európai Uniót a menekültválság kezelési módja miatt. Az AI szerint Magyarország utasította vissza a leginkább a bekapcsolódást a menekültválság páneurópai megoldásába.
A világ legnagyobb emberi jogi szervezetének 400 oldalas jelentése az emberi jogok aláásásának “alattomos, fű alatti módszerekkel jellemzett” folyamatára hívja fel a figyelmet. Az AI szerint a kormányok szándékosan támadják, pénzügyi forrásaik szűkítésével gyengítik, vagy egyszerűen elhanyagolják az emberi jogok védelmének céljából létrehozott intézményrendszert.
“Nem csupán jogaink vannak veszélyben, hanem azok a törvények, és az a rendszer is, amely e jogok megvédésére szolgál (…) Több mint hetvenévnyi kemény munka és az ez idő alatt elért haladás forog kockán” – hangsúlyozta a jelentéshez fűzött kommentárjában Salil Shetty, a szervezet főtitkára.
Az emberi jogok globális helyzetéről összeállított idei tanulmány szerint az AI 122 országból kapott jelentéseket kínzásról és egyéb embertelen bánásmódról, és tudomása szerint legalább 19 országban követtek el kormányok, illetve fegyveres csoportok háborús bűncselekményeket.
Sok országban a kormányok a nemzetbiztonsági fenyegetésekre a civil társadalom, valamint a magánélethez és a szólásszabadsághoz fűződő jogok szétzúzásával válaszoltak. Nyíltan próbálkoznak az “emberi jogok” kifejezés szitokszóvá változtatásával, szembeállítva az emberi jogok érvényesítésére tett erőfeszítéseket a nemzetbiztonság érdekeivel és a nemzeti érdekekkel, nem egyszer saját törvényeiket is áthágva – áll az éves jelentésben.
A 160 országot vizsgáló tanulmány szerint az elmúlt egy évben legalább 113 országban korlátozták önkényes módon a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát, legalább harminc ország toloncolt vissza törvénysértő módon menekülteket olyan országokba, ahol a kitoloncoltak veszélynek voltak kitéve, világszerte több mint 60 millióan kényszerültek otthonuktól távol élni, közülük sokan már évek óta, és legalább 156 emberi aktivista vesztette életét hatósági őrizetben vagy gyilkosság következtében.
Az AI adatai szerint az elmúlt évben a vizsgált országok legalább 55 százalékában zajlottak az igazságosság normáinak nem megfelelő bírósági eljárások.
A szervezet jelentése élesen bírálja a menekültválság európai kezelését. A tanulmány kiemeli, hogy Törökország egymaga kétmillió, Libanon és Jordánia 1,7 millió szíriai menekültet fogadott be, az Európai Unióba pedig összesen egymillióan érkeztek. Az EU, a világ leggazdagabb, 500 millió lakosú politikai tömbje kirívó módon bizonyult képtelennek arra, hogy koherens, humánus, jogkövető választ adjon erre a kihívásra – áll a jelentésben.
A válság súlyosbodásával “egymást követték az EU-csúcstalálkozók”, de ezek sem hoztak eredményt. Az Európai Bizottság hiába próbálkozott konstruktív módon a menedékkérők szétosztásával és befogadó létesítmények kialakításával, a legtöbb EU-tagállam habozott vagy tevőlegesen akadályozta a potenciális megoldási lehetőségek alkalmazását, és csak Németország vállalt a kihívás mértékének megfelelő vezető szerepet – áll a jelentésben.
Az AI szerint Magyarország utasította vissza a leginkább a bekapcsolódást a menekültválság páneurópai megoldásába, “hátat fordított a kollektív erőfeszítéseknek”, amint meredeken emelkedni kezdett az érkező menekültek száma, és “úgy döntött, hogy elszigeteli magát”.
A jelentés Magyarországgal foglalkozó fejezete kiemelten foglalkozik a déli határon emelt kerítéssel, és azzal, hogy a kormány bűncselekménnyé nyilvánította az engedély nélküli határátlépést. A szervezet adatai szerint 2015 végéig több mint kilencszáz ember ellen emeltek vádat és kezdeményeztek kitoloncolási eljárást illegális határátlépés címén.
A kormány politikájával szemben kritikus nem kormányzati szervezetek zaklatásoknak voltak kitéve, és adószámuk törlésével is megfenyegették őket – áll a jelentésben, amely kitér a Norvég Alapokkal foglalkozó civil szervezetek elleni eljárásra.
Az AI Magyarországgal kapcsolatban megállapítja, hogy a roma lakosságot továbbra is kényszerkitelepítések fenyegetik. A szervezet szerint emellett nem megfelelő a romák védelme a gyűlöletből eredő bűncselekményekkel szemben.
A közép-európai EU-országokkal foglalkozó fejezetekben az AI kiemeli, hogy például Romániában a roma lakosságot módszeres diszkrimináció és gyűlölet vezérelte bűncselekmények sújtották, beleértve a túlzott erőszak alkalmazását a bűnüldöző hatóságok részéről. A romaellenes érzelmek továbbra is gyakran kifejezést kapnak a politikai közbeszédben.
A jelentés szerint a romákkal szembeni diszkrimináció Szlovákiában is széleskörű.
Az Amnesty International szerint Oroszországban változatlanul súlyos mértékben korlátozott a véleménynyilvánítás szabadsága és a békés gyülekezéshez fűződő jog érvényesíthetősége, a nyomtatott sajtóban és a médiában a hatósági befolyás dominál, és az internet is egyre nagyobb hatósági ellenőrzés alatt áll. Az internetszolgáltató cégek az orosz médiaszabályozási testület utasítására több ezer honlapot tett elérhetetlenné, és egyre nagyobb azoknak az embereknek a száma – bár még mindig nem magas -, akik ellen online felületekre feltöltött tartalmak miatt indult bűnügyi eljárás.
