Szerbia tiltakozó jegyzékben fejezi ki felháborodását, amiért szerinte a hágai Nemzetközi Törvényszék tiszteletlenül viselkedett egy törvényszéki meghallgatáson egy szerb jogásszal, aki Belgrád álláspontját védte.
A szerb sajtó nagy terjedelemben ismertette Belgrád és a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék egy nappal korábbi meghallgatáson történt összeütközését. Eszerint Hága úgy véli, hogy kérése ellenére Szerbia nem nem adott ki három szerb radikális politikust, akiket a Vojislav Seselj ellen folyó jogi eljárással összefüggésben a tanúk megfélemlítésével, lefizetésével és befolyásolásával vádolnak.
A bírósági meghallgatáson arról szólt a vita, mit tett Szerbia az utóbbi egy évben azért, hogy Vjerica Radetát, Petar Jojicot és Jovo Ostojicot, a Vojislav Seselj vezette Szerb Radikális Párt három tagját elfogja és kiadja.
A meghallgatásról készült jegyzőkönyv szerint – amelyből tallózott a szerb sajtó – a szerb jogász hosszas fejtegetésbe kezdett, hogy megvédje a szerb álláspontot, ám a bíró a szavába vágott, nem hagyta, hogy befejezze a gondolatmenetét, majd leszögezte: Szerbia semmit sem tett. Ezenkívül a törvényszék azt kérte, azonnal fogják el és adják ki a három vádlottat, ha pedig ez nem történik meg, kéthetenkénti jelentést kér a nyugat-balkáni országtól a vádlottak elfogásának menetéről.
A meghallgatáson történtekre reagálva Nikola Selakovic szerb igazságügyi miniszter azonnal kijelentette, hogy Szerbia tiltakozó jegyzéket küld Hágának a bírói tanács magatartása miatt. Szerinte a bíróság “gőgösen és arrogánsan” viselkedett Szerbia jogi képviselőjével szemben, és ez a testület “újabb szégyenfoltja”. Hozzátette ugyanakkor, hogy a történtek ellenére Belgrád továbbra is együttműködik Hágával, de jobban szem előtt fogja tartani a nemzeti érdekeket.
Vojislav Seselj 2003 elején önként adta fel magát a Nemzetközi Törvényszéken, és majdnem 12 évet töltött annak börtönében, majd 2014 végén súlyos egészségi állapotára való tekintettel ideiglenesen szabadlábra helyezték. Egyebek között a Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és a Vajdaságban 1991 és 1994 között elkövetett háborús bűncselekményekkel vádolják.
Pere 2007-ben kezdődött meg, azóta húzódik. Miután 2014-ben visszatért Szerbiába, folytatta a szélsőségesen nacionalista retorikát, például “Nagy-Szerbia” megalakításáról szónokolt, ami Szerbia egyesítését jelentené a környező országok szerbek lakta területeivel. Többször is kijelentette: önként nem tér vissza Hágába, a – korábbi szövetségeseiből álló – szerb kormánynak kell őt letartóztatnia és kiadnia. A politikus néhány nappal ezelőtt megerősítette álláspontját azzal a kiegészítéssel, hogy párttársai sem jelennek meg önként a Nemzetközi Törvényszék előtt.
