Az ombudsman egy sor jogalkotási kezdeményezéssel és ajánlással fordult az emberi erőforrások miniszteréhez, és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnökének mielőbbi intézkedését kérte, miután egymásnak ellentmondó szabályokat talált és programok hiányát állapította meg a külföldi állampolgárságú gyermekek oktatáshoz való jogát vizsgálva – tájékoztatott az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala.
A közleményben felidézték: Székely Lászlóhoz több olyan jelzés érkezett, amely szerint a Magyarországon munkát vállaló külföldi, elsősorban román állampolgárságú szülőkkel itt tartózkodó gyermekek számos esetben nem járnak iskolába. Szüleik ugyanis arra hivatkoznak, hogy rájuk a hazájuk szerinti oktatási rendszer szabályai vonatkoznak, ennek alapján pedig a gyerekeik magántanulók.
A tapasztalatok szerint ugyanakkor az érintett családokban a gyermekek sem Magyarországon, sem pedig az állampolgárságuk szerinti országban nem tesznek eleget tankötelezettségüknek, ami jelentősen megnehezíti az oktatáshoz való jog érvényesülését – állapította meg az ombudsman.
Székely László jelentésében rámutatott arra, hogy az ENSZ hazánkban is hatályos gyermekjogi egyezménye értelmében Magyarországnak el kell ismernie a gyermekek oktatáshoz való jogát, különösen azt, hogy az alapfokú oktatás mindenki számára kötelező és ingyenes. Az itt tartózkodó, nem magyar állampolgárságú gyermekek a magyarokéval azonos feltételek mellett vehetik igénybe az óvodai nevelést, a magyar jog szerinti tanköteles kor elérése után pedig az iskolai nevelést-oktatást.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a szabályozás sok helyen nem egyértelmű: egymásnak közvetve, néhol közvetlenül ellentmondó rendelkezéseket, illetve eltérő fogalommeghatározásokat használnak a köznevelési és a külföldiek jogállásával kapcsolatos törvényi és rendeleti szabályok.
Az alapjogi biztos álláspontja szerint a Magyarországon tartózkodó nem magyar állampolgárságú, de egyben a külföldön tartózkodó magyar állampolgárságú gyermekek oktatáshoz való joga szempontjából is aggályos, hogy a tankötelezettség teljesítését pusztán bejelentéshez kötik, nem kell a szülőknek a saját országuk szerinti hatóságnál igazolniuk az oktatásban való tényleges részvételt.
Az ombudsmani vizsgálat azt is feltárta, hogy a hatályos magyar szabályok a nem magyar állampolgárságú gyermekek esetében mind a tankötelezettséget, mind az oktatás ingyenességét a szülő 90 napot meghaladó tartózkodási engedélyéhez, illetve elismerési kérelem benyújtásához kötik. Vagyis sem a kötelező iskoláztatást, sem annak ingyenességét nem biztosítják teljeskörűen.
Székely László visszásnak, az iskolakezdést nehezítő akadálynak tartja azt az előírást is, amelynek értelmében az iskolai felvételi kérelménél a nem magyar állampolgárságú tanulónak kell nyilatkoznia arról, hogy ki látja el a szülői felügyeletét, illetve ki gondoskodik az iskolai tanulmányaihoz szükséges feltételekről.
Az átfogó vizsgálat fény derített arra, hogy az iskolák jelentős része egyáltalán nem ismeri a nem magyar állampolgárságú gyermekek óvodai, illetve iskolai neveléséhez, oktatásához kiadott szakmai irányelvet, az abban foglalt iránymutatást. Személyi és tárgyi feltételek hiányában emellett csak néhány iskola biztosít kvázi önszorgalomból a nem magyar állampolgárságú tanulók számára a tanulmányaik folytatását biztosító interkulturális vagy más, hasonló jellegű programot, illetve segíti elő a beilleszkedésüket.
Az ombudsman hangsúlyozta: a külföldi állampolgárságú gyermekek és családjuk a gyermekjóléti szolgálatok szolgáltatásainak teljes körű igénybevételére jogosultak.
Székely László szerint az eleve sérülékeny csoportot jelentő, a magyar nyelvet nem vagy csak gyengén ismerő, itt tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermekek közül azok vannak a legkiszolgáltatottabb helyzetben, akik szüleinek a tartózkodási jogi státusa rendezetlen, illegálisan vagy részben legálisan élnek Magyarországon.
