Két feltételezett háborús bűnöst fogtak el, egy ellen pedig vádat emeltek Bosznia-Hercegovinában; a boszniai szerb férfiakat azzal gyanúsítják, hogy az 1992-1995-ös boszniai háború idején háborús bűnöket követtek el bosnyákok ellen.
A boszniai államügyészség vádat emelt a 48 éves Srecko Acimovic ellen, aki a vádirat szerint 1995 júliusában a boszniai szerb csapatok parancsnokaként részt vett a srebrenicai mészárlásban, valamint a helyi civil bosnyák lakosság elűzésében. A vádirat szerint Acimovic több mint ezer ember meggyilkolására adott ki parancsot, valamint személyesen választotta ki a kivégzések helyszínét a Drina folyó partján fekvő, kelet-boszniai Kozlukban. Itt legalább 1040 férfit és fiút gyilkoltak meg az ügyészség információi szerint, majd a folyóparton egy jelöletlen tömegsírban temették el őket.
A kozluki tömegsírról két évtizedig senki nem tudott, a kutatás csak idén decemberben kezdődött el egy szemtanú vallomása alapján. Eddig mintegy 30 ember maradványait találták meg.
A boszniai állami nyomozó és védelmi hivatal (SIPA) elfogott egy másik volt boszniai szerb parancsnokot is. A 65 éves Milan Bogdanovicot azzal gyanúsítják, hogy 1995 júliusában Srebrenicában emberiesség elleni bűncselekményeket követett el bosnyákok ellen, amikor részt vett helyi civil lakosok elűzésében és meggyilkolásában. Emellett a férfit azzal is gyanúsítják, hogy részt vett a fogva tartottak kínzásában, verésében és kényszermunkára fogásában.
A SIPA elfogta a 62 éves Dragan Petkovicot is, akit azzal gyanúsítanak, hogy a szerb hadsereg tagjaként 1992 nyarán Szarajevó területén háborús bűnöket követett el a helyi civil lakosság ellen.
Srebrenica a boszniai háború idején ENSZ-védelem alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a várost, és a békefenntartók szeme láttára mintegy nyolcezer férfit és fiút hurcoltak el, akiket a következő napokban lemészároltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) több ítéletében népirtásnak minősítette. Ezt tartják a II. világháború óta elkövetett legsúlyosabb mészárlásnak Európában. Kutatócsoportok még mindig dolgoznak az áldozatok holttesteinek felkutatásán.
A boszniai háborúban mintegy 100 ezren vesztették életüket, és majdnem kétmillióan kényszerültek otthonuk elhagyására. Háborús bűnök miatt eddig több mint kétszáz embert ítéltek el, többségében szerbeket.
