Megállapodás született a légi utasok adatait rögzítő rendszer (PNR) létrehozásának részleteiről az európai uniós tagországok belügyminisztereinek tanácskozásán Brüsszelben.
A veszélyes személyek utazásainak követését segítő rendszer támogatói szerint a készülő terrorcselekmények megelőzése és felderítése érdekében elengedhetetlenül szükség van az adatbázisra. A tervezett szabályozás értelmében a feltételezett terroristák után nyomozó hatóságok hozzáférnének az EU-n belüli, onnan induló vagy oda tartó járatok utasainak személyes adataihoz. A kompromisszumos egyezség értelmében a hatóságok hat hónapig tárolnák a légi utasok adatait.
Étienne Schneider, az EU soros elnökségét betöltő Luxemburg miniszterelnök-helyettese sajtótájékoztatóján büszkeségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy hosszú évek tárgyalásai után sikerült megállapodásra jutni. Szerinte olyan hatékony rendszer kiépítéséről sikerült megegyezni, amely teljes mértékben tiszteletben tartja az uniós állampolgárok alapvető szabadságjogait.
“A mai napon megállapodásra jutottunk az Európai Parlamenttel és az Európai Bizottsággal a PNR kérdéséről” – jelentette be Thomas de Maiziere, a német belügyi tárca vezetője. “A légitársaságoknak kötelezően át kell majd adniuk az utasok adatait a terroristák és más bűnözők nyomon követése érdekében” – tette hozzá.
Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter üdvözölte az egyezséget. “Ez a kompromisszum évek munkájának az eredménye” – hangsúlyozta.
A brüsszeli sajtóértekezleten Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs ügyekért, uniós belügyekért és uniós polgárságért felelős biztosa kijelentette, hogy minél hatékonyabb az információmegosztás az unión belül, a hatóságok annál jobban tudják ellátni kötelezettségeiket az állampolgárok biztonságának garantálása terén.
Szakértők szerint az uniós szakminiszterek tárgyalásán egyhangúlag elfogadott egyezséget heteken belül jóváhagyhatja a nyilvántartási rendszer létrehozásának ötletére eddig gyanakvással tekintő Európai Parlament (EP) is.
Az európai PNR-ről szóló uniós jogszabály megalkotása már 2011 óta tart. A rendes jogalkotási eljárás keretében ugyanis ezt a miniszterek tanácsa és az Európai Parlament csak együttesen fogadhatja el. A két intézmény közötti vita lényege az volt, hogy míg a tagállamok alapvetően minél több adatot szeretnének megszerezni, kezelni és tárolni, az EP az uniós polgárok adatainak védelme mellett érvelt. A legfontosabb vitás kérdés az volt, hogy a hatóságok meddig tárolhatnák a légi utasok adatait. Az EP ragaszkodott hozzá, hogy legfeljebb hat hónapig, az uniós tagállamok viszont azt akarták, hogy legalább egy évig tárolják ezeket az adatokat.
Az utas-nyilvántartási rendszer kiépítésének kérdéséről szóló vita a 130 halálos áldozatot követelő, néhány héttel ezelőtti párizsi terrortámadások után került ismét az érdeklődés középpontjába.