A Kúria helybenhagyta a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletét, így a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil szervezet elérte, hogy nyilvánossá váljanak a Századvég tanulmányok. Hiába módosítottak törvényt az Ítélőtábla döntése után, legalább három önálló per és három év után a Miniszterelnökségnek ki kell adnia a csaknem 5 milliárdért megrendelt tanulmányokat.
A Kúria a kihirdetett ítéletében helybenhagyta a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletét. Ezzel kapcsolatban bár Lázár János először azt nyilatkozta, hogy eleget fognak neki tenni, később a Miniszterelnökség mégis meggondolta magát, és felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Közben a – a jogerős ítélet megszületése után – módosították is a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó törvényi szabályokat, hogy erre is lehessen hivatkozni a felülvizsgálati eljárásban. Mindennek ellenére a Kúria alaptalannak tartotta a Miniszterelnökség felülvizsgálati kérelmét.
Ezt a döntést a TASZ közel három éves jogi munkája előzte meg. A szervezet a gyanús megállapodást megismerve döntött úgy, hogy egy saját adatigénylés beadás mellett jogi képviseletet vállal Szabó Máté perében, aki akkor az Eötvös Károly Intézet munkatársa volt. Ebben elérték, hogy a már kiállított számlákat és a tanulmányok hozzávetőleges listáját megkapják, de magukat a tanulmányokat nem sikerült kiperelniük. A bíróság elfogadta az NFM érvelését, hogy nem ők, hanem a Miniszterelnökség az adatkezelő.
Ezután, ekkor már a Miniszterelnökséget is beperelve egy újabb adatigénylésbe kezdett a TASZ Joó Hajnalkával, jelenleg a vs.hu, akkor még az Origo újságírójával. A Miniszterelnökség a perben arra hivatkozott, hogy az adatok egyrészt szerzői jogi védelem alatt állnak, másrészt döntés megalapozását szolgáló dokumentumok. Elsőfokon 2014 novemberében, majd jogerősen 2015 júniusában úgy döntött a bíróság, hogy mindenkinek joga van pontosan tudni, hogy a Századvég milyen munkát végzett többmilliárd forint közpénzért cserébe. Ezt az ítéletet hagyta helyben a Kúria.
A TASZ szerint többek között ennek a pernek a kimenetelébe szeretett volna beavatkozni a kormányzat a közérdekű adatok megismerését biztosító törvényi szabályok módosításával. Ezt igazolta, hogy a Miniszterelnökség a felülvizsgálat során hivatkozott is a jogerős ítélet megszületése után elfogadott törvénymódosításra. A Kúria döntésének köszönhetően a kormányzat azonban a már jogerősen lezárt perének kimenetelébe utólagosan nem avatkozhatott bele.
