A lengyel alkotmánybíróság megállapította, hogy nem volt alkotmányellenes a magánpénztárak korlátozásával járó lengyel nyugdíjreform.
A döntés összességében azt jelenti, hogy a lengyel államnak nem kell visszautalnia a magánnyugdíjpénztáraknak azokat az eszközöket, amelyeket a 2014-es nyugdíjrendszer-reform során az állami nyugdíjrendszer átvett.
Az állam pénzügyi stabilitására utaló és a társadalmi szolidaritás szükségességével megindokolt döntést nem egyhangúlag hozták. A tizenöt tagú testület három tagja részletkérdésekben különvéleményt nyilvánított.
A kétnapos tárgyalás során Bronislaw Komorowski volt elnök és Irena Lipowicz korábbi emberjogi biztos panaszát vizsgálta a testület.
Komorowski 2013 decemberében aláírta a lengyelországi nyugdíjalapok szerepét korlátozó, a jobbközép liberális Polgári Platform (PO) által kezdeményezett törvényt, ugyanakkor utólagos normakontroll iránti indítványt intézett az alkotmánybírósághoz. Ez a törvénynek arra a részére vonatkozott, amely megtiltja, hogy a megmaradt nyugdíjalapok állami kötvényeket vásároljanak és reklámozzák magukat.
Az ombudsmani panasz a nyugdíjalapok kötvényállománya 51,5 százalékának az állami nyugdíjpénztárba való átutalása alkotmányosságát vonta kétségbe azzal, hogy ez visszamenőleges törvényalkotás, és veszélyeztetheti az állampolgárok államba vetett bizalmát.
Az alkotmánybíróság elutasította a két indítvány valamennyi pontját a magánpénztárak reklámozásának betiltása kivételével, amely a testület szerint alkotmányellenes.
A nemzedékek közötti szolidaritásra is hivatkozó indoklás szerint a nyugdíjpénztárak eszközeinek átutalása az állami rendszerbe egyebek között azért nem alkotmányellenes, mert a nyugdíjalapokba befizetett eszközök “közpénz jellegűek”, a nyugdíjpénztáraknak “csak a kezelésére bízták” ezeket. A 90-es évek végén bevezetett nyugdíjrendszer – mindenekelőtt ennek második pillére – “az állam eladósodásának spirálját indította el” – hangsúlyozta az indoklást felolvasó Marek Zubik alkotmánybíró.
Lengyelországban 2014 elején lépett hatályba a nyugdíjreform, amely során az állami nyugdíjpénztár magához vonta a nyugdíjrendszer második pilléreként 1999 óta működő magánnyugdíjpénztárak eszközértékének 51,5 százalékát. A nyugdíjpénztárak mintegy 153 milliárd zlotyt (11,3 billió forintot) érő állampapírt utalták át az állami biztosítónak. Miután megszűntek a kötelező magánnyugdíjpénztári befizetések, a 17 millió pénztártagból a reform után 2,5 millió maradt.
A lengyel pénzügyi tárca által az alkotmánybíróságnak továbbított elemzés szerint a 2013-as reform alkotmányellenesnek nyilvánítása az államadóság 200 milliárd zlotyt (mintegy 14,8 billió forintot) érő növelésével járt volna, és veszélyeztette volna az ország pénzügyi stabilitását.
Az októberi választások nyomán kormányra kerülő nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) nem tartja jó megoldásnak a magánpénztárakon alapuló nyugdíjrendszert, elemzők szerint az alkotmánybíróság szerdai döntése utat nyit az új kormány számára, hogy tovább csökkentse a nyugdíjalapok szerepét.
