Az előző évekhez hasonlóan idén is elsősorban a köznevelés területéről érkeztek panaszok az oktatási jogok biztosának hivatalához.
Aáry-Tamás Lajos 2014. évi beszámolója szerint a köznevelés területéről 1003 panaszt regisztráltak, míg a felsőoktatási élet szereplőitől 400, a szakképzés területéről 43 panasz érkezett. A megkeresések nagy részét elektronikus úton juttatják el, ezt követik a postán érkező beadványok és a személyes megkeresések.
Leggyakrabban tanulók és hallgatók fordultak a hivatalhoz, őket követték a szülők, majd a pedagógusok, intézményvezetők, oktatók.
Aáry-Tamás Lajos a panaszokat ismertetve rögzítette: bántalmazó magatartás a köznevelési intézményekben leggyakrabban a tanulók közötti konfliktusok során alakul ki. A köznevelési törvény szerint a tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló társait.
E rendelkezések alapján a tanulók közötti bántalmazás a tanuló kötelességszegésének minősül, az intézmény feladata ilyen esetben a kötelességszegés kivizsgálása, a megfelelő fegyelmezési eszköz megállapítása.
A 112 oldalas beszámoló szerint számos szülői és tanári beadvány érkezett a hivatalhoz magatartászavaros, osztálytársaikat bántalmazó, terrorizáló tanulók kezelésének jogszerű megoldásai után érdeklődve. Arról tájékoztatták a hozzájuk fordulókat, hogy ha egy tanuló magatartása nagy mértékben zavarja az oktatást, illetve sérti a többi tanuló jogait, meg kell vizsgálni, hogy felmerül-e a tanuló sajátos nevelési igénye, fejlesztő foglalkozások szükségessége, illetőleg annak megvizsgálása, hogy megfelelő intézményben tanul-e a gyermek.
Egy pedagógus a feljelentett, megrágalmazott, hamis kritikával illetett pedagógusok védelme ügyében kért segítséget. Őt arról tájékoztatták, hogy mind a polgári jog, mind a büntetőjog védi a személyek becsületét, jó hírnevét – olvasható egy másik példa a beszámolóban.
Egy pedagógus beadványában a nagykorú tanulók dohányzási lehetőségének megtiltásával kapcsolatban kérte az állásfoglalást. Álláspontjuk szerint a dohányzás intézményen belüli visszaszorítása nem oktatási jogi kérdés. Külön jogszabályok szabályozzák a dohányzással kapcsolatos tilalmakat, valamint azt, hogy ki jogosult ellenőrizni a rendelkezések betartását. 2012. január elsejétől változtak a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának szabályai, és a türelmi időszak lejárta után április 1-jétől arra is lehetőség van, hogy e szabályok megsértőivel szemben bírságot szabjon ki az állami népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat.
Szintén az iskolai élet során jelentkezik a tanulók külső megjelenésének szabályozásával összefüggő probléma. A megjelenés, az öltözködés, a külső megválasztása az ember önrendelkezési jogához tartozik. Ez az alaptörvényben biztosított alapjog a szabadságjogok körébe tartozik. Lényege, hogy az emberi személyiség szabad kibontakozásának jogát biztosítja, ugyanakkor a legtöbb alapjoghoz hasonlóan, ez az alapjog sem korlátozhatatlan.
Minden évben sok kérdés, beadvány érkezik a hivatalhoz a tankötelezettség kezdetével kapcsolatban. A nehézséget általában az okozza, hogy a szülők úgy érzik, jogosultak megítélni gyermekük iskolába lépéshez szükséges fejlettségét, ám a jogszabályok nem a szülőre telepítik e döntés meghozatalát – jelezte. 2014-ben is több panasz érkezett a köznevelési intézmények eltanácsolásnak nevezett gyakorlatát sérelmezve. Tájékoztatták a beadványozókat, hogy jogsértően jár el az iskola, ha a tanulót magatartási vagy egyéb problémái miatt az intézményből eltanácsolja, azaz a szülőt a tanulói jogviszony megszüntetésére kényszeríti.
Nagyszámú panasz érkezett a hivatalhoz a 2013/2014. tanévben tapasztalható tankönyvellátási problémákkal kapcsolatban is.
A felsőoktatás területén a gólyatáborokban történt erőszakos cselekményekről Aáry-Tamás Lajos beszámolójában jelezte: 2014 szeptemberében a sajtóból szerzett ismeretek nyomán vizsgálatot indítottak a gólyatáborok szervezése és lebonyolítása ügyében abból a célból, hogy feltérképezzék, milyen módon biztosítják a leendő hallgatók emberi és állampolgári jogait, kinek a feladata és felelőssége a táborok megszervezése, illetve milyen szabályzatot alkottak a felsőoktatási intézmények a gólyatáborokra.
A vizsgálat során jogalkotási javaslattal fordultak az emberi erőforrások miniszteréhez a hatályos felsőoktatási törvény módosítására, hogy a törvény tartalmazzon az emberi méltóság feltétlen tiszteletben tartásának követelményére vonatkozó rendelkezést. Továbbá kezdeményezéssel fordultak a felsőoktatási intézmények vezetőihez, hogy teremtsenek fórumot a párbeszédre a gólyatáborokról, a gólyák emberi méltóságának tiszteletben tartásáról, a nemi egyenlőség megjelenítéséről, a nők elleni erőszak, valamint az egyetemi és főiskolai erőszak visszaszorításáról. Kezdeményezték továbbá, hogy a rektorok működjenek együtt a többi felsőoktatási intézménnyel a megelőző programok kidolgozásában, az áldozatokat segítő egyetemi eljárások és szabályozók kidolgozásában, a jó gyakorlatok elemzésében és meghonosításában.
Az oktatási jogok biztosa 1999. december 1-jén kezdte meg működését, tizenkettedik beszámolója a 2014. január 1-jétől 2014. december 31-éig végzett munkát mutatja be.
