Újabb négy országos nemzetiségi önkormányzat ellenőrzését fejezte be az Állami Számvevőszék. Ezúttal a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata, az Országos Örmény Önkormányzat, az Országos Roma Önkormányzat, valamint az Ukrán Országos Önkormányzat belső kontrollrendszerét, pénzügyi- és vagyongazdálkodását értékelte az ÁSZ. A 2010. január 1. és 2014. június 30. közötti időszakra kiterjedő ellenőrzéseket azonos szempontok szerint végezték a számvevők.
Az Állami Számvevőszék kiemelt figyelmet fordít a nemzetiségi önkormányzatok ellenőrzésére. A terület értékelését az ÁSZ 2013-ban kezdte meg a helyi/települési nemzetiségi önkormányzatok ellenőrzésével, 2015-ben pedig elvégezte mind a 13 országos nemzetiségi önkormányzat gazdálkodási tevékenységének ellenőrzését is.
A jelentéseket ütemezetten hozza nyilvánosságra az ÁSZ. 2015. szeptember 10-én az ÁSZ elnöke és felügyeleti vezetője sajtótájékoztatón ismertette az első négy lezárult ellenőrzés tapasztalatait, ekkor a Szlovák, a Szlovén, a Horvát és a Szerb Országos Nemzetiségi Önkormányzat ellenőrzéséről szóló jelentések készültek el. Most újabb négy ellenőrzés fejeződött be.
A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata ellenőrzése
Az ÁSZ megállapította, hogy a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése összességében nem volt megfelelő, a nemzetiségi önkormányzat pénzügyi- és vagyongazdálkodása pedig részben felelt meg a jogszabályi előírásoknak.
Az ellenőrzött időszakban a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatánál (önkormányzat) a kontrollkörnyezet kialakítása nem felelt meg az önkormányzat működését meghatározó jogszabályokban foglaltaknak, mivel egyes előírt szabályzatok hiányoztak, a tartalmuk nem volt megfelelő, vagy nem aktualizálták azokat. A hivatalvezető nem alakított ki és nem működtetett kockázatkezelési rendszert. A kontrolltevékenységek, az információs és kommunikációs rendszer, valamint monitoring rendszer kialakítása és működtetése nem felelt meg az előírásoknak. A belső ellenőr az ellenőrzésekről nyilvántartást nem vezetett, éves összefoglaló jelentést nem készített, a javaslatok hasznosítására intézkedési terveket nem dolgoztak ki.
A költségvetési koncepció és a költségvetés tervezetének benyújtása több esetben határidőn túl történt meg, a zárszámadásban a kötelező tartalmi elemeket hiányosan mutatták be. A hivatal nem készített egyszerűsített éves költségvetési beszámolókat, a könyvvizsgáló hitelesítő véleményét ennek hiányában fogalmazta meg. A hivatal a Kincstár felé teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségét két esetben határidőn túl teljesítette. A kapott támogatások felhasználása és elszámolása területén is tárt fel hiányosságot az ellenőrzés. Az önkormányzat szerződésenként elkülönített számviteli nyilvántartást nem vezetett, több esetben nem számolt el a támogatás felhasználásáról, közzétételi kötelezettségét sem teljesítette. Az önkormányzatnál az általa nyújtott céljellegű támogatások elszámoltatása, felhasználásának ellenőrzése 2010-2012. között nem, 2014-ben részben felelt meg a jogszabályi előírásoknak.
Az önkormányzat nem vizsgálta felül a forgalomképtelennek minősülő törzsvagyonát, nem határozta meg vagyonleltárát, nem szabályozta az egyes vagyonelemek hasznosítási módját, feltételeit. Az önkormányzat az alakulásakor egyszeri vagyonjuttatásként kapott ingatlant nem forgalomképtelen vagyonként tartotta nyilván. Az elnök a Közgyűlés felhatalmazása nélkül gondoskodott a vélemény-nyilvánítási, egyetértési és közreműködési tevékenység ellátásáról.
Az ÁSZ a nemzetiségi önkormányzat elnökének és a hivatalvezetőnek fogalmazott meg javaslatokat, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.
Az Országos Örmény Önkormányzat ellenőrzése
Az ÁSZ megállapította, hogy a nemzetiségi önkormányzat pénzügyi gazdálkodása részben, vagyongazdálkodása pedig nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. A belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése összességében nem volt szabályszerű.
Az ellenőrzött időszakban az Országos Örmény Önkormányzatnál (önkormányzat) a kontrollkörnyezet kialakítása, valamint a kontrolltevékenységek, az információs és kommunikációs rendszer, valamint a monitoring rendszer kialakítása és működtetése nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Az önkormányzat a jogszabályi előírások ellenére nem alakított ki és működtetett kockázatkezelési rendszert, a belső ellenőrzés kialakítása és működtetése pedig nem volt megfelelő.
Az önkormányzatnál a 2010-2014. évi költségvetési határozat-tervezetek nem a jogszabályban meghatározott szerkezetben és tartalommal készültek. Az éves zárszámadások előterjesztésekor a Közgyűlés részére tájékoztatásul nem mutatták be a pénzeszköz-változásokat és vagyonkimutatást, 2010-2011-ben nem mellékelték az összevont könyvviteli mérleget sem. Az önkormányzat több ellenőrzött évben is megsértette az elemi költségvetés és a költségvetési beszámoló megküldésére, az időközi költségvetési jelentéshez és mérlegjelentéshez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségére vonatkozó előírásokat. Az önkormányzat az államháztartás rendszeréből jogszabály, illetve megállapodás alapján kapott támogatások felhasználása és elszámolása során részben tartotta be a jogszabályi és a szerződéses előírásokat, azokról nyilvántartást nem vezettek.
Az önkormányzatnál nem határozták meg a vagyongazdálkodás szabályait. A 2010-2013. évi beszámolók mérlegsorait leltárral nem támasztották alá, a könyvviteli mérlegadatok valódisága nem volt igazolható. Az önkormányzat a jogszabályokban és az SZMSZ-ben meghatározott vélemény-nyilvánítási, egyetértési, közreműködési feladatainak eleget tett.
Az önkormányzatnak a 2008. évi ÁSZ-ellenőrzés során tett javaslatok összességében nem hasznosultak. Az ÁSZ most a nemzetiségi önkormányzat elnökének és a hivatalvezetőnek fogalmazott meg javaslatokat, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.
Az Országos Roma Önkormányzat ellenőrzése
Az Állami Számvevőszék megállapította, hogy a nemzetiségi önkormányzat pénzügyi- és vagyongazdálkodása, valamint a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése is részben felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Az európai uniós forrásból támogatott programok szabályszerű lebonyolítására az ÁSZ ellenőrzése nem terjedt ki.
Az Országos Roma Önkormányzatnál (önkormányzat) a kontrollkörnyezet kialakítása a működést meghatározó jogszabályokkal részben volt összhangban. A hivatalvezető a kockázatkezelési rendszert nem alakította ki és nem működtette, a tevékenységek, célok megvalósításának nyomon követését biztosító rendszert pedig részben megfelelő módon alakította ki. Az információs és kommunikációs rendszer, valamint a belső ellenőrzés működtetése is részben felelt meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
Az ellenőrzés hiányosságokat tárt fel az éves költségvetések tervezésében és végrehajtásában, az önkormányzat 2011-2013. évi beszámolóit könyvvizsgáló véleményezte és mindhárom költségvetési beszámolót korlátozó záradékkal látta el.
Az ÁSZ hiányosságokat állapított meg az államháztartás alrendszeréből jogszabály, illetve megállapodás alapján kapott támogatások felhasználásában és elszámolásában, valamint az önkormányzat általa nyújtott támogatások pályáztatása, elszámoltatása, felhasználásának ellenőrzése terén is. A működési támogatásokról, illetve azok felhasználásáról a jogszabályi előírások szerinti elkülönített nyilvántartást nem vezettek. A működési támogatás 2011-2012. évi felhasználásáról jogszabály szerinti beszámolót nem készítettek, míg a 2013. évi felhasználást nem az előírt tartalommal mutatták be.
Az ÁSZ megállapította, hogy az önkormányzat a törzsvagyonba tartozó vagyonelemek körét az előírásoknak megfelelően meghatározta, ugyanakkor a vagyongazdálkodási szabályzat 2014-ben történő kiadásáig a Közgyűlés nem határozta meg a vagyon használatának szabályait. Az önkormányzat az egyszeri ingyenes vagyonjuttatásként kapott ingatlant az ellenőrzött időszakban szabályosan, forgalomképtelen vagyonként tartotta nyilván.
Az önkormányzat a korábbi – 2009-2010. I. féléves időszakra vonatkozó – számvevőszéki ellenőrzés során tett javaslatokból nyolcat hasznosítottak, ötöt részben valósítottak meg, nyolc esetben nem hajtották végre a feladatot. Az ÁSZ most a nemzetiségi önkormányzat elnökének és a hivatalvezetőnek fogalmazott meg javaslatokat, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.
Az Ukrán Országos Önkormányzat ellenőrzése
Az ÁSZ megállapította, hogy a nemzetiségi önkormányzat pénzügyi- és vagyongazdálkodása részben felelt meg a jogszabályi előírásoknak. A belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése összességében nem volt szabályszerű.
Az ellenőrzött időszakban az Ukrán Országos Önkormányzatnál (önkormányzat) a kontrollkörnyezet kialakítása részben, a kontrolltevékenységek, az információs és kommunikációs rendszer, valamint a monitoring rendszer kialakítása és működtetése pedig nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Az önkormányzat nem alakított ki és működtetett kockázatkezelési rendszert, a belső ellenőrzési feladatokat külső szolgáltatón keresztül látták el, az ellenőrzések az önkormányzati gazdálkodás szabályszerűségét nem mozdították elő.
A 2010-2014. évi költségvetési határozat-tervezetek nem a jogszabályokban meghatározott szerkezetben és tartalommal készültek és határidőn túl terjesztették azokat a Közgyűlés elé. A 2010-2013. évi zárszámadási határozat-tervezetek előterjesztésekor nem mutatták be tájékoztatásul a Közgyűlésnek a vagyonkimutatást. Az önkormányzat az államháztartás rendszeréből jogszabály, illetve megállapodás alapján kapott támogatások felhasználása és elszámolása során – a nyilvántartási és a közzétételi kötelezettség kivételével – betartotta a jogszabályi és szerződéses előírásokat. Az önkormányzat által nyújtott céltámogatások odaítéléséről egy kivétellel az arra hatáskörrel rendelkező szerv döntött, a célok egy kivétellel összhangban voltak a nemzetiségi feladatokkal. Az önkormányzat előírta az elszámolási kötelezettséget és a támogatott szervezeteket beszámoltatták a támogatás felhasználásáról.
Az önkormányzat nem határozta meg vagyonleltárát, nem szabályozták az egyes vagyonelemek hasznosítási módját, feltételeit. Az ellenőrzött időszakban a Közgyűlés a szerveire feladat- és hatáskört nem ruházott át, azonban az elnök és a hivatalvezető a Közgyűlés felhatalmazása nélkül gondoskodott a vélemény-nyilvánítási, egyetértési és közreműködési jogosultság ellátásáról.
Az önkormányzat a 2008. évi ÁSZ-ellenőrzés során tett 14 javaslatából 11-et hasznosított, egyet részben valósított meg, kettő javaslat nem hasznosult. Az ÁSZ most a nemzetiségi önkormányzat elnökének és a hivatalvezetőnek fogalmazott meg javaslatokat, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.
