A pénznyerő automaták kaszinókon kívüli üzemeltetését tiltó magyar jogszabály ellentétes lehet a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvével. Amennyiben a nemzeti jogalkotó olyan engedélyt von vissza, amely annak jogosultját valamely gazdasági tevékenység folytatására jogosítja fel, köteles ésszerű kompenzációs rendszer, vagy olyan átmeneti, megfelelő tartamú időszak előírására, amely lehetővé teszi a jogosult számára az ahhoz való alkalmazkodást – áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.
A C 98/14. sz. ügyben hozott ítélet - Berlington Hungary Tanácsadó és Szolgáltató Kft. és társai kontra Magyar Állam
Magyarországon 2012. október 9-ig a pénznyerő automaták üzemeltetésére vagy játékkaszinóban, vagy játékteremben volt lehetőség. 2011. október 31-ig a játéktermekben felállított pénznyerő automaták üzemeltetését terhelő játékadó játékhelyenként havonta 100 000 HUF (körülbelül 324 EUR) volt. 2011. november 1-jétől ezen összeg 500 000 HUF ra (körülbelül 1620 EUR) emelkedett. Ezen időponttól kezdődően továbbá a játékteremben felállított pénznyerő automaták üzemeltetésére százalékos mértékű játékadót is kivetettek, amelynek összege a pénznyerő automata tárgynegyedévi tiszta játékbevétele 900 000 HUF ot (körülbelül 2916 EUR) meghaladó részének 20% a volt. A pénznyerő automaták játékkaszinóban való üzemeltetése eltérő adóztatás alá tartozott, amelyet 2011 őszén nem módosítottak.
Egy 2012. október 2-án elfogadott törvény alapján a pénznyerő automaták üzemeltetésének kizárólagos jogát 2012. október 10-i hatállyal a játékkaszinók számára tartották fenn, így e tevékenység játéktermekben való folytatására ezen időpontot követően már nem volt lehetőség.
Több, játékteremben felállított pénznyerő automatákat üzemeltető társaság a magyar bírósághoz fordult, mivel úgy vélték, hogy az olyan intézkedések, amelyek először adóterheik drasztikus növekedésével jártak, később pedig szinte azonnali hatállyal megtiltották az érintett automaták üzemeltetését, ellentétesek az uniós joggal. E társaságok az e rendelkezések miatt állítólagosan elszenvedett káruk megtérítését követelik. Az e jogvitában eljáró Fővárosi Törvényszék arra vár választ a Bíróságtól, hogy az ilyen intézkedések összeegyeztethetők e az uniós joggal.
A mai napon hozott ítéletében a Bíróság először is megállapítja, hogy az olyan nemzeti jogszabály, amely csak kaszinókban engedélyezi egyes szerencsejátékok szervezését és az abban való részvételt, a szolgáltatásnyújtás szabadsága korlátozásának minősül. Hasonlóképpen, az olyan rendelkezés, amely a játéktermekben felállított pénznyerő automaták üzemeltetését terhelő adók összegének drasztikus emelésével jár, szintén korlátozónak tekinthető, amennyiben ténylegesen akadályozza, zavarja vagy kevésbé vonzóvá teszi a pénznyerő automaták játéktermekben való üzemeltetésében álló szolgáltatás szabad nyújtását. A Bíróság e tekintetben megállapítja, hogy ez lenne a helyzet, ha a nemzeti bíróság megállapítaná, hogy az adóemelés akadályát képezi a pénznyerő automaták játéktermekben való nyereséges üzemeltetésének, ily módon ténylegesen a kaszinókra korlátozva e tevékenységet.
A Bíróság ezt követően megállapítja, hogy vitatott intézkedések által elérni kívánt célok, így a fogyasztók játékfüggőséggel szembeni védelme, a játékhoz kapcsolódó bűnözés és csalás megelőzése, főszabály szerint igazolhatják a szerencsejáték tevékenységek korlátozását. E korlátozásoknak azonban koherens és szisztematikus módon kell követniük az ilyen célokat. A Bíróság e tekintetben megjegyzi, hogy Magyarország, a kérdést előterjesztő bíróság által végzett vizsgálat függvényében, úgy tűnik olyan, a szerencsejáték tevékenységekre vonatkozó ellenőrzött terjeszkedési politikát folytat, amelynek többek között részét képezte új kaszinóüzemeltetési koncessziók 2014 ben történt kiosztása. Márpedig az ilyen politika csak akkor tekinthető úgy, hogy koherens és szisztematikus módon követi az említett célokat, ha egyfelől alkalmas a szerencsejátékokkal, valamint a játékfüggőséggel összefüggő bűncselekményekhez és csalásokhoz kapcsolódó tényleges magyarországi probléma orvoslására, másfelől annak mértéke nem teszi azt összeegyeztethetetlenné a játékfüggőség visszaszorítására irányuló céllal, aminek vizsgálata a nemzeti bíróság feladata lesz.
Szintén a nemzeti bíróság feladata lesz annak vizsgálata, hogy a szóban forgó nemzeti jogszabályok tiszteletben tartják e a jogbiztonság és a bizalomvédelem elveit, valamint a játékterem üzemeltetők tulajdonhoz való jogát. Ebben az összefüggésben a Bíróság emlékeztet arra, hogy amennyiben a nemzeti jogalkotó olyan engedélyeket von vissza, amelyek jogosultjaikat valamely gazdasági tevékenység folytatására jogosítják fel, köteles ésszerű kompenzációs rendszer, vagy olyan átmeneti, megfelelő tartamú időszak előírására, amely lehetővé teszi e jogosultak számára az ahhoz való alkalmazkodást.
Végül a Bíróság hangsúlyozza, hogy amennyiben a szolgáltatásnyújtás szabadságának nem igazolt korlátozása kerül megállapításra, a játékterem üzemeltetők jogosultak lehetnek az uniós jog megsértése miatt elszenvedett káruknak a Magyar Állam részéről való megtérítésére, amennyiben e jogsértés kellően súlyos, és közvetlen okozati összefüggés áll fenn e jogsértés és a kár között, aminek vizsgálata a nemzeti bíróság feladata lesz.
