Ismét szavaz a koszovói parlament a háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság felállításáról; a testület felállítása elengedhetetlenül szükséges a nyugat-balkáni ország európai integrációja szempontjából.
A pristinai törvényhozás egy hónappal ezelőtt nem szavazta meg annak a különleges bíróságnak a létrehozását, amely az 1998-1999-es koszovói konfliktus idején a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) által feltételezhetően elkövetett háborús bűnöket vizsgálná. A bíróság felállításához alkotmánymódosításra van szükség, ehhez pedig nem volt meg a képviselők kétharmadának a támogatása.
Már a bíróság létrehozásáról szóló javaslatot is csak nemzetközi nyomásra fogadta el a pristinai parlament egy évvel ezelőtt, a nemzetközi közösség ugyanis választás elé állította Pristinát: vagy megalakítják a bíróságot önállóan, vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsa dönt róla.
A koszovói sajtó beszámolói szerint a pristinai kormány pénteken elfogadta az alkotmánymódosításhoz szükséges javaslatokat, és azokról a parlament már hétfőn dönthet is. Az ellenzék máris bejelentette, hogy ismét a tervezet ellen szavaz majd. Isa Mustafa miniszterelnök pénteken úgy fogalmazott: az alkotmánymódosítás hosszú távra szólóan is hasznos lesz az ország számára.
A Koszovói Felszabadítási Hadseregnek az 1998-1999-es koszovói-szerb konfliktus idején elkövetett tettei máig vitatottak, még azzal is vádolták őket, hogy szervkereskedelmi hálózatot szerveztek, amelynek keretében fogságba ejtett, elrabolt szerb és albán nemzetiségű személyeket csonkítottak, illetve gyilkoltak meg. Dick Marty az Európa Tanács megbízottjaként 2010-ben készített jelentést a szervkereskedelmi ügyről.
Amennyiben a koszovói parlament megszavazza a bíróság felállítását, annak székhelye várhatóan Pristinában lesz, ám a védett tanúkat Hollandiában hallgatják majd ki, hogy elkerülhető legyen a tanúk megfélemlítése.
