Az Alkotmánybíróság szerint nemzetközi szerződést sért az, hogy az egyházként történő elismeréssel szemben támasztott feltételek nem egyeztethetők össze a semlegesség és pártatlanság követelményével. Az ellentét feloldására a testület október közepéig adott időt a parlamentnek és a kormánynak.
Új vezetők az öttagú tanácsok élén
Az Alkotmánybíróság június 15-én hozott, az öttagú tanácsok összetételéről szóló határozata alapján Sulyok Tamás, Szívós Mária és Szalay Péter alkotmánybírók lettek tanácsvezetők. A három öttagú tanács összetétele a következő:
Az 1. öttagú tanács tagjai:
Sulyok Tamás tanácsvezető alkotmánybíró,
Balsai István alkotmánybíró,
Czine Ágnes alkotmánybíró,
Juhász Imre alkotmánybíró,
Kiss László alkotmánybíró.
A 2. öttagú tanács tagjai:
Szívós Mária tanácsvezető alkotmánybíró,
Pokol Béla alkotmánybíró,
Stumpf István alkotmánybíró,
Varga Zs. András alkotmánybíró.
3. öttagú tanács tagjai:
Szalay Péter tanácsvezető alkotmánybíró,
Dienes-Oehm Egon alkotmánybíró,
Lenkovics Barnabás alkotmánybíró,
Lévay Miklós alkotmánybíró,
Salamon László alkotmánybíró.
A teljes ülés júniusi fontosabb döntései
Kárfelelősség szükségtelenül zavaró mobiltoronyért – 18/2015. (VI. 15.) AB határozat
Az Ab megállapította, hogy az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 96. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Egyúttal elrendelte, hogy a megsemmisített szabály a Fővárosi Törvényszék előtt folyamatban lévő 72.Pf.640.989/2013. számú, valamint a jogerősen még le nem zárt, azonos tárgyú ügyekben sem alkalmazható. A támadott rendelkezés szerint a mobiltelefon-szolgáltatáshoz szükséges antennák működtetése során bekövetkező zavarás a környezetvédelmi, közegészségügyi, közbiztonsági és építésügyi jogszabályok által megszabott határértékek betartása esetén nem minősül a Ptk.-ban meghatározott szükségtelen zavarásnak. Az Ab szerint a szükségtelen zavarás jogellenes magatartás, amely kártérítési felelősséget alapozhat meg. A határozathoz Szalay Péter és Sulyok Tamás párhuzamos indokolást, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás és Szívós Mária különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Szalay Péter)
Mögöttes felelősség adótartozásért – 20/2015. (VI. 16.) AB határozat
Az Ab hivatalból megállapította: az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdéséből és XXVIII. cikk (7) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a 9/2013. (III. 6.) AB határozat rendelkező részének 1. pontjában foglalt alkotmányos követelmény azokban az adóhatósági és adóhatósági határozatokat felülvizsgáló bírósági eljárásokban is alkalmazandó, amelyek olyan személy mögöttes felelősségét érintik, aki az adóhatósági eljárás megindításakor már nincs a mögöttes felelősségét megalapozó jogviszonyban az adótartozásért elsődlegesen felelős szervezettel. A határozathoz Juhász Imre és Szívós Mária különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Kiss László)
Törvénnyel ellentétes kormányrendelet – 21/2015. (VI. 18.) AB határozat
Az Ab megállapította, hogy a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 62. § (5) bekezdése a 2013. március 1. és 2013. december 31. közötti időszakban a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 52. § (2) bekezdésébe ütköző szabályt tartalmazott, ezért alaptörvény-ellenes volt. Az Alaptörvény 15. cikk (4) bekezdése kimondja, hogy a kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes. (Előadó alkotmánybíró: Lenkovics Barnabás)
Önkormányzati véleménynyilvánítás joga – 22/2015. (VI. 18.) AB határozat
Az Ab hivatalból megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvénynek a kormányhivatal vezetője által pótolt közös önkormányzati hivatali megállapodásról szóló rendelkezéseiben nem szabályozta a döntéshozatali eljárás során az érintett helyi önkormányzatok véleménynyilvánítási rendjének szabályait. Ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói kötelezettségének december 15-ig tegyen eleget. Az Ab utalt az 1997. évi XV. törvénnyel kihirdetett Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának 4. cikk 6. pontjában foglaltakra, amely alapján ki kell kérni minden olyan ügyben a helyi önkormányzat véleményét, amely őket közvetlenül érinti. A határozathoz Pokol Béla, Salamon László és Varga Zs. András különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Kiss László)
Nemzetközi szerződésbe ütköző egyházügyi szabályozás – III/1452/2014.
Az Ab megállapította, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény támadott rendelkezései, továbbá az egyházi elismerésről és az egyházi jogi személyek jogállásának és működésének sajátos szabályairól szóló 295/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet egyes pontjai nemzetközi szerződésbe ütköznek, ezért felhívta az Országgyűlést, illetve a kormányt, hogy 2015. október 15-ig tegye meg a szükséges intézkedéseket. Az Ab figyelemmel volt az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Magyar Keresztény Mennonita Egyház és társai kontra Magyarország ügyben 2014. április 8-án hozott ítéletére, amely szerint nem egyeztethetők össze a semlegesség és pártatlanság követelményével azok a feltételek, amelyeket az egyházként történő elismeréssel szemben a magyar szabályozás támaszt. Az Ab szerint az ellentét többféleképpen is kiküszöbölhető: akár az elismerési feltételek megváltoztatásával, akár úgy, hogy a bevett egyházaknak biztosított egyes többletjogosultságokat a jogalkotó a vallási tevékenységet végző szervezetek számára is igénybe vehetővé teszi. A határozathoz Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Salamon László, Szívós Mária és Varga Zs. András különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Stumpf István)
A jogorvoslati jog kiüresítése – IV/957/2014.
Az Ab megállapította, hogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 17.Kpk.45.226/2014/2. számú végzése sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való jogot, ezért azt megsemmisítette. Az indítványozó 2014. február 9-én bejelentést tett egy 2015. február 7-én, a Dísz téren tartandó rendezvényről. A rendőrség a Párizsi Békeszerződést kihirdető 1947. évi XVIII. törvény 2. cikk (1) bekezdésére, valamint a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 2. § (3) bekezdésére hivatkozva a rendezvény megtartását megtiltotta. Az indítványozó szerint a bíróság érdemben nem döntött a kérelméről, ami gyülekezési joga, illetve véleménynyilvánítási szabadsága indokolatlan korlátozásához vezetett. Az Ab szerint a bíróság bár megállapította azt, hogy a rendőrség nem hozhatott volna tiltó határozatot, mégis elutasította a kérelmét, ezzel pedig kiüresítette az indítványozó jogorvoslathoz való jogát. A határozathoz Dienes-Oehm Egon és Salamon László különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Sulyok Tamás)
Alkotmányos az elszámolási törvény – IV/1720/2014.
Az Ab elutasította a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény (elszámolási törvény) 5. § (2) és (3) bekezdései, a 6. § (3) bekezdése, a 21. §-a, 22. § (4) bekezdése, valamint 23. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszokat. Az Ab szerint az elszámolási kötelezettséggel járó kötelmi helyzetre és magára az elszámolásból eredő pénzmozgásra a pénzügyi intézmény tulajdoni védelmet nem alapíthat, ebben a helyzetben nem értelmezhető az indítványozó által használt „tulajdoni váromány” sem. Az elszámolási törvény támadott rendelkezései nem zárják ki azt, hogy a a felek jogvitáját törvény által felállított bíróság bírálja el. A határozathoz Salamon László párhuzamos indokolást, Czine Ágnes és Kiss László különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Lenkovics Barnabás)
Választottbírák indítványtételi jogosultsága – 3116/2015. (VII. 2.) AB végzés
Az Ab visszautasította a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló 2011. évi CLXXII. törvény 12. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést, amellyel a Sport Állandó Választottbíróság egyik tanácsa fordult a testülethez. Az Ab szerint mivel a választottbíróságok nem tartoznak az állami bíróságok által alkotott igazságszolgáltatási szervezeti rendszerbe, a választottbíráknak nincs indítványtételi jogosultságuk. A végzéshez Lenkovics Barnabás, Sulyok Tamás és Szalay Péter különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Juhász Imre)
A 1. öttagú tanács határozata
Ismételt felülvizsgálati kérelem – 3112/2015. (VI. 23.) AB határozat
Az Ab tanácsa elutasította a Kúria Kfv.I.35.455/2012/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte, amelynek során a Kúria felszólítása ellenére nem nyújtott be határidőn belül szabályszerű meghatalmazást, amit csak a felülvizsgálati kérelemhez csatolt. A Kúria a kérelmet hivatalból elutasította arra hivatkozással, hogy ugyanazon ítélet ellen ismételt felülvizsgálati kérelem benyújtására nincs lehetőség. Az Ab nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt, mert a felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása és az alapjogok alkotmányos védelmi köre között nincs tartalmi kapcsolat. (Előadó alkotmánybíró: Sulyok Tamás)
A 2. öttagú tanács határozatai
Kizárás másik adózó működéséből – 3111/2015. (VI. 23.) AB határozat
Az Ab tanácsa elutasította az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 24/C. és 24/D. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezést. Az indítvány szerint a támadott rendelkezések az adóregisztrációs eljárásban a korábban felhalmozott adótartozás körében csupán formális kimentési lehetőséget biztosítanak az érintettnek az adószám megállapításának megtagadása esetén. Az Ab szerint nem állapítható meg, hogy jelentős adótartozás felhalmozásában valamely adózónál meghatározó befolyással rendelkező természetes személy kizárása másik adózó működéséből a vállalkozás akadályozását vagy a vállalkozóvá válás lehetetlenné tételét jelentené. (Előadó alkotmánybíró: Varga Zs. András)
Jogorvoslat a földbizottság állásfoglalásával szemben – III/1114/2015.
Az Ab tanácsa elutasította a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 24. § (2) bekezdése c) pontjának cb) alpontja alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezést. Az indítványozó bíró szerint a tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz való alapjogot sérti az, hogy a földbizottság állásfoglalásával szemben nem biztosított a bírósági jogorvoslati út. Az Ab emlékeztetett a 17/2015. (VI. 5.) AB határozatra, amely alkotmányos követelményeket állapított meg a földbizottsági eljárással kapcsolatban. E szerint a jogorvoslati jog érvényesülése akkor biztosított, ha a földbizottságok állásfoglalása a törvényben megkövetelt értékelést olyan részletességgel tartalmazza, hogy annak okszerűsége érdemben is elbírálható. (Előadó alkotmánybíró: Varga Zs. András)
Ápolási díjban részesülő nők nyugdíjkedvezménye – IV/352/2015.
Az Ab tanácsa elutasította a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2b) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó közigazgatási ügyben a nők kedvezményes öregségi teljes nyugdíjának megállapítását kérte. Szerinte diszkriminatív a támadott rendelkezés, mert a nők között azon az alapon, hogy beteg gyermeket vagy beteg férjet ápolnak, nem lehet különbséget tenni. Az Ab szerint viszont a kedvezményszabály ésszerű jogalkotói szándék alapján épült be a nyugellátás szabályrendszerébe, és az ápolási díjban részesülő nők között nem alkalmaz önkényes megkülönböztetést. (Előadó alkotmánybíró: Szívós Mária)
Tulajdonjog közérdekből történő korlátozása – IV/776/2014.
Az Ab tanácsa elutasította a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.27.271/2013/6. számú ítéletével összefüggésben benyújtott, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30. § (4) bekezdés utolsó mondata, valamint a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 5. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó szerint a tulajdonhoz való jogot sérti, hogy az adásvételtől számítva 5 évet kell várnia ingatlanának kisajátítására. Az Ab szerint viszont a tulajdonszerzés nem kötelező, az esetleges korlátozásokkal terhelt ingatlan megszerzése a tulajdonszerző saját belátásán múlik. Másrészt a tulajdonjog közérdekből történő korlátozása nem ütközik az Alaptörvénybe, mert a szabályozás biztosítja a megfelelő kompenzációt. (Előadó alkotmánybíró: Pokol Béla)
Közterület-használati megállapodás – IV/1510/2014.
Az Ab tanácsa elutasította a Budapest Főváros Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének a Terézvárosi Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról és rendjéről szóló 15/2013. (IV. 25.) számú önkormányzati rendelet 17. § (1) bekezdése és 18. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az Ab szerint az indítványozók az engedély ideiglenes jellegének ismeretében, a támadott jogszabályi rendelkezéssel azonos tartalmú közterület-használati megállapodás megkötésével saját elhatározásuk alapján használták a közterület meghatározott részét. Ezért a tulajdonhoz való jog és a támadott jogszabályi rendelkezés között alkotmányos összefüggés nem mutatható ki. (Előadó alkotmánybíró: Varga Zs. András)
A 3. öttagú tanács határozatai
Tengelyterhelés ellenőrzése – 19/2015. (VI. 15.) AB határozat
Az Ab tanácsa határozatában megállapította, hogy a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.K.27.809/2013/3. számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. A testület hivatalból eljárva azt is megállapította: mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség áll fenn annak következtében, hogy a tengelyterhelés ellenőrzése során az ellenőrzéssel érintett személy számára a jogalkotó nem biztosította a tisztességes eljáráshoz való alapvető jog érvényesülését. Az alkotmánybírák ezért felhívták a közlekedésért felelős minisztert, hogy jogalkotói feladatának 2015. szeptember 30-ig tegyen eleget. A határozathoz Varga Zs. András különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Lévay Miklós)
Cím Jogalap nélküli késedelmi pótlék – IV/1021/2014.
Az Ab tanácsa határozatában megállapította, hogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 34.Kpk.46411/2013/10. számú végzése a késedelmi pótlék vonatkozásában alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. A határozat indokolása szerint a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) a jogerős bírósági ítélet folytán a kúriai döntésig nem volt jogalapja arra, hogy a bírság összegét magánál tartsa, miután a GVH határozatának hatályon kívül helyezésével nem létezett bírságfizetésre kötelező hatósági aktus. Az Ab elvi éllel megjegyezte: egy teljesítésre ösztönző eszköz céljával összeegyeztethetetlen, ha objektíve utólag válik megismerhetővé az érintett számára, hogy valójában van bírságfizetési kötelezettsége és azt elmulasztotta. (Előadó alkotmánybíró: Dienes-Oehm Egon)
