Eredményes volt és egyben magyar szakmai sikerrel zárult a Visegrádi Együttműködésben résztvevő országok legfőbb ügyészeinek idén májusi találkozója. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy dr. Polt Péter magyar legfőbb ügyésznek az Európai Ügyészre vonatkozó ún. „hálózati modell” koncepciója egyes elemeiben valós megoldást kínál az intézménnyel kapcsolatban felmerült problémákra.
A Visegrádi Együttműködésben résztvevő országok legfőbb ügyészei 2012 óta minden évben találkoznak, hogy az ügyészségeket érintő aktuális kérdésekről tanácskozzanak. 2012-ben Szlovákia, 2013-ban Csehország, 2014-ben Magyarország után, 2015. májusában Lengyelország rendezte a találkozót Gdanskban, illetve a szomszédos Sopotban.
1./ A V4-ek legfőbb ügyészei a – 2015. május 15-én közös nyilatkozattal zárult – találkozójukon kiemelt figyelmet szenteltek az Európai Ügyész jelenleg is vitás koncepcionális kérdéseinek.
Az Európai Unió Bizottsága – az EU pénzügyi érdekeinek hatékony biztosítása céljából – 2012-ben javaslatot tett az Európai Ügyész Hivatalának (EPPO) felállítására, amely tervezetet a görög elnökség a tagállamok támadásai miatt jelentősen átalakította, azonban a jelenlegi, Lett elnökség alatt gondozott szöveg is több tagállam ellenkezését váltotta ki.
A V4-ek legfőbb ügyészei reflektáltak az EPPO létrehozásának jelen helyzetére és közösen megállapították, hogy elkötelezettek az EU pénzügyi érdekeinek hatékony védelme mellett. Mindazonáltal az EPPO rendelet-tervezet jelen szövege olyan akadályokkal küzd, amely nem tenné lehetővé a hatékony feladat-ellátást. A közös nyilatkozat egyrészt a legfontosabb megoldandó problémákra hívta fel a figyelmet, másrészt kiemelte, hogy a Polt Péter magyar legfőbb ügyész által 2014 októberében prezentált ún. „hálózati modellben” működő EPPO-koncepció egyes elemeiben valós megoldást kínál a felmerült problémákra.
A „hálózati modellnek” szakmailag az a fő erőssége, hogy egy közvetlen, gyors ugyanakkor minden információt maga mögött tudó nyomozást tesz lehetővé, ahol mindazok az előnyök megvannak, amelyek nemzeti és nemzetközi szinten biztosíthatók, ugyanakkor egyensúly is van a kettő között. Ráadásul dr. Polt Péter legfőbb ügyész alternatív javaslata az ÁFA-bűncselekményeket is az Európai Ügyészség hatáskörébe utalná, ezzel jelentős súlyt adva a felállítani kívánt szervezetnek.
2./ A Európa Tanács mellett működő Európai Legfőbb Ügyészek Konzultatív Tanácsa (CCPE) 2014. decemberében egy fontos mérföldkövet helyezett el a 47 tagállam ügyészségeire vonatkozó nemzetközi dokumentumok között. A 19(2000)Rec számú Európa Tanácsi ajánlás elfogadásának 15. évfordulójára készülve a testület áttekintette az elmúlt évek tapasztalatait, gyakorlatát, valamint egyúttal összefoglalta az ez időszakban keletkezett ügyészségek szakmai és szervezeti működésére vonatkozó nemzetközi dokumentumokat. A CCPE 9. számú véleménye tartalmaz egy rövid ajánlás-tervezetet is, amelyet „Római Chartának” hív.
A találkozón a négy legfőbb ügyész a közös nyilatkozatában aláhúzta a CCPE 9-es véleményének jelentőségét. Kiemelték, hogy nemcsak összefoglaló dokumentum, hanem tovább is fejleszti a joganyagot, valamint az emberi jogok és más jogok védelmének is fontos hátterét jelenti. A legfőbb ügyészek különösen azt hangsúlyozták, hogy a 9-es vélemény alapján az ügyészségekre vonatkozó alkotmányos és törvényi szabályozás a legfontosabb garanciáját jelenti a régiónkban mára elért ügyészségi függetlenségnek. Ennek az értéknek a további megőrzése mellett foglaltak állást a közös nyilatkozatukban.
2. A CCPE idei, 2015-ben tervezett 10. véleményének témája a rendőrség és ügyészség közötti kapcsolat lesz. A négy legfőbb ügyész – amellett, hogy kiemelték a téma aktualitását – a nyomozásban az ügyészség és rendőrség kapcsolatának garanciális elemeit foglalták össze a dokumentumban.
Jelenlévők felhatalmazták a lengyel legfőbb ügyészt, hogy az EU Legfőbb Ügyészi Konzultatív Fóruma előtt, a magyar legfőbb ügyészt pedig, hogy a CCPE előtt képviselje a visegrádi országok idei nyilatkozatát.
