A cégek tényleges tulajdonosait fel kellene tüntetni egy központi uniós adatbázisban, amelybe a hatóságok, és „jogos igény” esetén például újságírók is betekinthetnek: erről a javaslatról vitázik jövő kedden és szavaz szerdán a Parlament. Az új irányelv célja a pénzmosás, az adózással kapcsolatos bűncselekmények és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés. A Ház a pénzmozgások könnyebb nyomon követhetőségét megteremtő jogszabályról is szavaz.
A negyedik pénzmosás elleni irányelv most első ízben kötelezi arra a tagállamokat, hogy egy központi adatbázisban tüntessék fel a vállalatok, egyéb jogi személyek és trösztök tényleges tulajdonosait. E kötelezettség bevezetéséhez a tagállamok képviselőivel folytatott tárgyalások során a képviselők ragaszkodtak. A jogszabálytervezet szerint többek között a bankoknak, könyvvizsgálóknak, ügyvédeknek, ingatlanügynököknek és kaszinóknak is körültekintőbben kell eljárniuk ügyfeleik gyanús tranzakciói kapcsán.
A képviselők a plenárison a pénzmozgásokról szóló rendeletről decemberben született megállapodásról is szavaznak. A jogszabálytervezet célja, hogy könnyebben nyomon követhető legyen, hogy ki, kinek és mennyit fizet.
A pénzmosás a világ bruttó összterméke értékének (GDP-jének) évente 2-5 százalékát teszi ki.
A „tényleges tulajdonos” az a személy, akinek egy vállalat a tulajdonában van, vagy aki annak működését ellenőrzi és a tranzakciókat engedélyezi, függetlenül attól, hogy a tulajdonjog gyakorlása közvetlenül vagy közvetetten történik.
