Változnának egyes korrupciós cselekményekre vonatkozó rendelkezések, a reintegrációs őrizet és a halmazati büntetés szabályai is egy büntető anyagi és eljárási törvényeket módosító törvényjavaslat szerint, amely a parlament honlapján olvasható.
A javaslat indoklása szerint a korrupciós bűncselekményeknél kiemelkedően magas a látencia. Az ilyen típusú bűncselekmények felderítési hatékonyságának növelése érdekében a módosítás a befolyás vásárlása és a befolyással üzérkedés tekintetében is megteremti a korlátlan enyhítés lehetőségét azok esetében, akik feltárják a cselekményt. Így valamennyi korrupciós bűncselekménynél egységesen biztosítva lenne ez a megoldás.
A korrupciós bűncselekmények üldözése terén érvényesítendő zéró tolerancia érdekében a módosítással a vesztegetés feljelentésének elmulasztása valamennyi korrupciós bűncselekmény esetében büntetendővé válna. Az a hivatalos személy, aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett vesztegetést, illetve ennek különféle törvényben szabályozott eseteit követték el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, három évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntetendő. Ugyanakkor korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása miatt az elkövető hozzátartozója nem büntethető.
A jogerős szabadságvesztés utolsó szakaszában alkalmazható úgynevezett reintegrációs őrizet szabályainak betartását hivatott szolgálni az a javasolt rendelkezés, amely szerint fogolyszökést követ el az is, aki a reintegrációs őrizet során a számára kijelölt helyet abból a célból hagyja el, hogy a büntetés-végrehajtás alól kivonja magát. Aki pedig abból a célból, hogy az ellene folytatott büntetőeljárás alól kivonja magát, a lakhelyelhagyási tilalom tartama alatt a számára kijelölt területet, házi őrizet tartama alatt a kijelölt helyet elhagyja, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntetendő.
A javaslat pontosítaná az erőszakos és többszörös visszaesők halmazati büntetésének és az elkövetési értékkel kapcsolatos érték-egybefoglalásnak a szabályait is.
Érték-egybefoglalásnak van helye a javaslat szerint, ha az elkövető egy éven belül egyenként 50 ezer forintot el nem érő értékre, illetve ekkora összegű kárt, vagyoni hátrányt okozva követ el több alkalommal is lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást, orgazdaságot, csalást, szándékos rongálást, hűtlen kezelést. Ha pedig az összesített elkövetési érték meghaladja a bűncselekményi értékhatárt, akkor büntetőeljárás indulna.
Hasonló szabályok vonatkoznának a javaslat szerint a szabálysértési törvény módosítása nyomán például a rossz minőségű termék forgalomba hozatalára és az üreshordozó-, illetve reprográfiai díj összegének megállapítására is.
A törvényjavaslat indoklása megállapítja, hogy a kábítószer-kereskedelem és a terrorcselekmények finanszírozása is egyre gyakrabban az internet felhasználásával valósul meg, ezért szükséges a büntetőeljárási törvény módosításával e bűncselekményekhez kapcsolódóan is szabályozni az elektronikus adatok ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét, blokkolását eredményező kényszerintézkedést.
A javaslat a büntetés-végrehajtási törvényt is módosítaná, egyebek mellett azért, hogy a többszörös visszaesők, valamint az ötévi vagy hosszabb szabadságvesztésre ítéltek esetében a büntetés letöltése minél előbb megkezdődjön.
A javaslat szerint a módosító csomag rendelkezései – ha az Országgyűlés megszavazza – július 1-jén lépnek hatályba.
