Befejezte az egyetemek és főiskolák ellenőrzését az Állami Számvevőszék. Az ÁSZ nyilvánosságra hozta az utolsó három felsőoktatási intézményt értékelő jelentéseket. Domokos László, az ÁSZ elnöke a záró sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a feltárt szabálytalanságok mértéke felveti a vezetői felelősség kérdését, aminek a kivizsgálását az ÁSZ 22 intézmény esetében javasolta is az illetékes minisztériumnak. Az ÁSZ a 28 állami egyetem és főiskola ellenőrzése során 40 jelzést tett az illetékes hatóságoknak és ennek következtében 13 büntető eljárás már folyamatban van.
A felnövekvő generációkat oktató felsőoktatási intézményeknek mintaadó, példaértékű szervezeteknek kell lenniük. Össztársadalmi érdek, hogy ezek az intézmények szabályosan működjenek, maradéktalanul betartsák a gazdálkodásukra vonatkozó előírásokat, szabályszerűen használják fel a rájuk bízott közpénzeket – nyitotta meg a sajtótájékoztatót Domokos László.
Sűrű problémahalmaz az egyetemeken és főiskolákon
Visszatérő és sorozatos hiányosságokat tapasztaltunk a belső kontrollrendszerek területén, ami növekvő korrupciós veszélyeztetettséget, és azt ezt mérsékelni képes vezetői döntések elmaradását mutatja – hívta fel a figyelmet az ÁSZ elnöke. Mint mondta: a pénzügyi egyensúly több intézmény esetében az ellenőrzött időszak egészére nézve nem volt biztosított, és jelentős szabálytalanságok voltak a vagyongazdálkodás területén is.
Az intézmények felénél megsértették a közbeszerzésekre vonatkozó előírásokat, a hallgatói költségtérítéseket pedig számos esetben nem a Magyar Államkincstárnál vezetett számlán kezelték. Általános hiányosság volt, hogy a térítési díjakat nem alapozták meg önköltségszámítással. Az ellenőrzött intézmények többsége nem értékelte a rektor vezetői tevékenységét – sorolta a szabálytalanságokat Domokos László.
Hiányosságokat tapasztaltunk az ágazati irányítás és ellenőrzés területén is – mondta az ÁSZ elnöke. Az ellenőrzéseink során megállapítottuk, hogy a minisztériumi fenntartói feladatok részben kerültek ellátásra, mert a gazdálkodás ellenőrzését hiányosan végezték el, emellett a vezetői kinevezések és vezetői értékelések területén is hiányosságokat tártak fel az ellenőrzések.
A feltárt szabálytalanságok felvetik a vezetői felelősség kérdését
Domokos László a sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet, hogy a feltárt szabálytalanságok mértéke felveti a vezetői felelősség kérdését, különösen úgy, hogy az ellenőrzéssel érintett időszakban hatályos felsőoktatási törvények előírásai a pénzügyi és vagyongazdálkodási területeken bármely más költségvetési szervhez képest nagyobb önállóságot biztosítottak a felsőoktatási intézmények, így a vezetőik számára is – mutatott rá az ÁSZ elnöke.
Az ÁSZ jelentéseiben 22 intézmény esetében összesen 33 javaslatot tett az illetékes miniszternek a rektorok munkajogi felelősségének kivizsgálására vonatkozóan. Mindössze 6 állami fenntartású intézmény nem volt érintett ilyen javaslattal. Az ellenőrzött felsőoktatási intézmények rektorainak összesen 18 érintett intézmény esetében 31 olyan javaslatot fogalmazott meg az ÁSZ a jelentésekben, amelyek a munkajogi felelősség kivizsgálására és a szükséges intézkedések meghozatalára vonatkoztak.
Volt olyan egyetem, amelynek rektora többmilliós fizetést kapott, miközben az intézmény számára kimondottan előnytelen és kockázatos PPP szerződést kötött kollégiumépítésre, miközben a felsőoktatási intézmény hallgatói létszáma olyannyira lecsökkent, hogy a kollégium félig üresen áll, az intézmény pedig, azóta is nyögi az előnytelen szerződés egyre emelkedő terheit – ismertette a példákat Domokos László. Hozzátette: volt olyan egyetem is, amelyik sorozatosan megsértette a közbeszerzésekre vonatkozó előírásokat, ezért pedig az esetek feltárása után milliós büntetéseket kénytelen megfizetni a közbeszerzési hatóság elmarasztaló döntései következtében.
A rossz és nem értéklelt vezető tehát veszélyes és drága a közösség számára, hiszen, mint a fenti példák is mutatják, a rosszul gazdálkodó, gondatlanul működő intézmények vagy éppen közszolgáltató vállalatok sokmilliárdos vesztességet okozhatnak, amit az adófizetőknek kell megfizetniük. A közjó szolgálatába tehát mindenekelőtt jó vezetők kellenek – hangsúlyozta az ÁSZ elnöke.
A vezetők kiválasztása, és folyamatos értékelése mellett, a jó vezetőket meg kell tartani, és meg is kell fizetni, hiszen a köznek rendkívül nagy szüksége van a magas szinten teljesítő közintézményi vezetőkre. Ezek a vezetők sok százmilliós, akár milliárdos hasznot hajtanak a közszféra számára, illetve a közszolgáltatásokat igénybe vevő ezrek, százezrek ellátásának minőségéért felelnek nap, mint nap – világított rá Domokos László.
Több mint egy tucat nyomozás már folyamatban van
Az ellenőrzéseink során feltárt szabálytalanságok mértékét és súlyát mutatja, hogy számos alkalommal kellett jelzéssel élnünk a különböző hatóságok felé – mondta el Domokos László. Az ÁSZ az összesen 28 állami fenntartású felsőoktatási intézmény esetében 40 esetben értesítette az illetékes hatóságot a feltárt szabálytalanságok miatt. A nyomozóhatóságoknak tett jelzések alapján jelenleg 13 büntető eljárás van folyamatban, ebben 10 különböző intézmény érintett.
Az ÁSZ 12 intézmény esetében kezdeményezett közbeszerzési jogorvoslati eljárást és összesen 9 intézmény esetében állapította meg a jogsértést majd szabott ki bírságot a Közbeszerzési Döntőbizottság, összesen 23,2 millió Forint összegben. Az ÁSZ emellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Magyar Nemzeti Bank felé is két-két esetben élt hatósági jelzéssel.A 28 állami fenntartású felsőoktatási intézmény közül mindössze 5 olyan volt (Budapesti Gazdasági Főiskola, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Károly Róbert Főiskola, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Pannon Egyetem), ahol nem volt szükség arra, hogy valamilyen hatósághoz forduljunk – mutatott rá Domokos László.
Több területen hasznosulnak az ÁSZ ellenőrzései
Az ellenőrzéssorozat lehetőséget teremtett az összegző értékelésre, amelyet az ÁSZ egy elemzés formájában tesz meg – mondta el Domokos László. Az ellenőrzéseink aktualitását mutatja, hogy jelenleg is napirenden van a felsőoktatási törvény módosítása. A megállapításaink és tapasztalataink alapján összeállított javaslatainkat már eljuttattuk a törvénytervezetet kidolgozó Emberi Erőforrások Minisztériumának – ismertette az ÁSZ elnöke.
Az ellenőrzések további hasznosulásáról szólva Domokos László elmondta: a tudásmegosztás és a támogatás erősítése érdekében május 15-én, pénteken az ÁSZ „Merre tovább felsőoktatás?” címmel szakmai szemináriumot is szervez a felsőoktatási ágazat számos szereplőjének a részvételével, illetve az ÁSZ új elemmel bővítette egyedülálló önteszt-rendszerét, ezúttal a központi költségvetési intézmények számára. Az új öntesztről bővebben ITT olvashat.
A Debreceni Egyetem, az ELTE és a Pécsi Tudományegyetem ellenőrzése
Az utolsó három intézmény – a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem – 2009 és 2013 közötti működésének és gazdálkodásának ellenőrzési tapasztalatait Kisgergely István felügyeleti vezető foglalta össze a sajtótájékoztatón.
A Debreceni Egyetem ellenőrzése során az ÁSZ megállapította, hogy az intézmény pénzügyi helyzete a likviditási és a pénzügyi likviditási mutatók alapján az ellenőrzött időszakban megfelelő volt. Belső kontrollrendszerének kialakítása és működtetése, kontrollkörnyezete az ellenőrzött években megfelelt a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, vagyongazdálkodása részben volt szabályszerű. A Debreceni Egyetemről szóló részletes megállapítások ITT elolvashatóak.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem pénzügyi egyensúlya, fizetőképessége rövid és középtávon biztosított, tárgyévi pénzügyi pozíciója változó volt – állapította meg az ÁSZ. Az egyetem belső kontrollrendszerének kialakítása és működtetése részben felelt meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, pénzügyi és vagyongazdálkodása szintén részben volt szabályszerű. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemről szóló részletes megállapítások ITT elolvashatóak.
A Pécsi Tudományegyetem pénzügyi egyensúlya – a jelentős előrehozott és kiegészítő támogatás következtében – az ellenőrzött időszakban biztosított volt, azonban az egyetem évről évre likviditási nehézségekkel küzdött – áll az ÁSZ jelentésében. Az ellenőrzés több hiányosságot tárt fel a pénzügyi- és vagyongazdálkodás területén. A közbeszerzések alkalmazásánál több esetben megsértették a közbeszerzési eljárás lefolytatására előírt szabályokat. A Pécsi Tudományegyetemről szóló részletes megállapítások ITT elolvashatóak.
Növekvő korrupciós veszélyek a felsőoktatási intézményeknél
Az ÁSZ évente elvégzett, önkéntes kérdőíves felmérése – az Integritás-felmérés – érzékeny műszerként jelezte a korrupciós veszélyeknek a fokozódását az egyetemeken és főiskolákon. A sajtótájékoztatón Szatmári János projektvezető ismertette a közszféra korrupciós kockázatait értékelő Integritás-felmérés felsőoktatási intézményekről készült intézménycsoportos elemzését. Az elemzés tapasztalatairól, eredményeiről ide kattintva részletesen is olvashat.
