Bizonyítási indítványok elbírálásával és perbeszédekkel megkezdődött a Debreceni Ítélőtáblán az első fokon 10 év börtönbüntetésre ítélt szegedi büntetőbíró pere. Az előzetes letartóztatásban lévő vádlottat bilincsben vezették be a másodfokú tárgyalásra.
A 2014 júniusában lezárult elsőfokú eljárásban a Debreceni Törvényszék N. Norbert Barnát, a Csongrád Megyei Bíróság volt tanácselnökét vezető beosztású, hivatalos személy által üzletszerűen, kötelezettségszegéssel elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette miatt 10 év letöltendő szabadságvesztésre ítélte, a közokirat-hamisítás vádja alól felmentette.
A vádlottat – aki 2009 és 2011 között ügyvéd barátja ajánlatát elfogadva a vád szerint 300-500 ezer forintnyi juttatás fejében kedvezőbb döntéseket hozott az ügyvéd védencei számára – a törvényszék továbbá 8 évre eltiltotta a közügyektől, másfél millió forint pénzbüntetésre és 3,3 millió forint vagyonelkobzásra ítélte, és 8 évre eltiltotta a jogi foglalkozás gyakorlásától is. A bíróság elrendelte a nyomozás idején lefoglalt kétmillió forint elkobzását, illetve kötelezte az elsőrendű vádlottat 951 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére.
A másodrendű vádlottat, K. József Gábor bírót a bíróság bűncselekmény hiányában felmentette a társtettesként, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás vádja alól. Őt csak ezzel a bűncselekménnyel vádolta meg a Szegedi Nyomozó Ügyészség.
A vádirati tényállás szerint N. Norbert Barna nyolc esetben hozott kedvezőbb ítéletet ügyvéd barátja, K. Zoltán védenceinek ügyében. Az ügyvéd szintén részesült a pénzből: a gyanúsítottak, vádlottak hozzátartozóitól kapott összeget megfelezték.
N. Norbert Barna a Csongrád Megyei Bíróság csoportvezető bírájaként, tanácselnökeként a vád szerint például házi őrizetre vagy lakhelyelhagyási tilalomra változtatta másodfokon az előzetes letartóztatást; a végrehajtandó szabadságvesztést felfüggesztettre, a felfüggesztett szabadságvesztést pénzbüntetésre mérsékelte. Egy másik ügyben ítélkezési szünetben “szembeötlő sietséggel” hatályon kívül helyezett egy elsőfokú ítéletet, és új eljárásra kötelezte az elsőfokú bíróságot.
Az első fokon eljáró bíróság szerint egyértelműen bebizonyosodott az is, hogy az elsőrendű vádlott tanácselnökként önállóan szövegezett meg határozatokat, az előadó bíróval konzultált ugyan, de a tanács harmadik bírája csak aláírásával látta el a végzéseket. Az indoklásban elhangzott: ez a magatartás a határidők betartása érdekében gyakorlat volt a Csongrád Megyei Bíróságon, ezt az ügyben meghallgatott bírósági dolgozók tanúvallomásai is megerősítették. A közokirat-hamisítás bűncselekményként így nem állta meg a helyét, a gyakorlatot követő bírák legfeljebb fegyelmi vétséget követtek el.
Az ügyvéd, bár ő hajtotta fel az ügyfeleket, csak tanúként szerepelt a bírósági eljárásban. A törvények értelmében korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki korrupciós ügyek feltárásában közreműködik. Az ügyvéd még a nyomozati szakban ennek alapján lett gyanúsítottból tanú, együttműködésére való tekintettel ugyanis megszüntették vele szemben az eljárást – indokolta a lépést az elsőfokú eljárás bírája.
A másodfokú eljárás elején, csütörtökön a vádlott és védője több mint tíz bizonyítási indítványt nyújtott be. A Debreceni Ítélőtábla Ficsór Gabriella vezette tanácsa valamennyit elutasította. Csütörtök délután az ügyész vádbeszédével kezdődött meg a nyilvános tárgyalás, majd a védő 92 oldalas perbeszéde következett.
